Foglaló vagy előleg? – Fogalmak és tévhitek tisztázása 2022-ben

A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2021-es naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Igyekszünk minden kérdést megválaszolni.

foglaló vagy előleg

 

„Foglaló vagy előleg?”: hibásan feltett kérdés

Először is tisztázandó: A cikk címe a könnyebb laikus megértést szolgálja, azonban ebben a formában – foglaló vagy előleg? – félrevezető a kérdésfeltevés. A foglaló és az előleg nem vagylagos viszonyban állnak egymással. A szerződő felek, eladó és vevő nem arról döntenek, hogy egyik legyen vagy a másik. Valójában a „foglaló vagy előleg?” meccs az alábbiak szerint zajlik:

A felek megállapodnak a vételárban, amit a vevő rendszerint részletekben teljesít. A vételár valamennyi teljesítendő részlete – egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig – jogi értelemben vételár előleg. Tehát az előleg, vételár előleg, vételár részlet egymásnak teljesen megfeleltethető szinonimák. Ebben a tekintetben az előleg semmilyen különleges többlet tulajdonsággal nem rendelkezik, lényegében egy mezei vételárrészletet takar a kifejezés.

Ezzel magyarázatot is adtunk arra mennyiben hibás a címben szereplő distinkció, a „foglaló vagy előleg?” kérdése. Adásvételi szerződésről beszélni vételár, vagy ha úgy tetszik vételár előleg nélkül lényegében fogalmilag kizárt. Az ingatlan adásvételi szerződés szükségszerű velejárója a vételár részletek, vételár előleg összegének meghatározása, vagylagosságról emiatt semmiképpen nem beszélhetünk. A kérdés úgy semmiképpen nem tehető fel, hogy “foglaló vagy előleg”, mivel adásvételi szerződés esetében előleg minden esetben van. A kérdés az, hogy a felek kötnek-e ki foglalót az adásvételi szerződésben?

Előleg fogalma, előleg elszámolása

A fentiekben kifejtetteket követően már könnyen tisztázható az előleg fogalma. Előleg tehát az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése során átadott valamennyi vételárrészlet.

Az adásvételi szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha a szerződés megszűnik. Az előleg visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg. Ez egyben azt jelenti, hogy az előlegnek nincs szankció funkciója.

Foglaló fogalma: előleg szankciós következményekkel

Míg az előlegnek nincs szankció funkciója, addig a foglaló pontosan ezt a szerepet hivatott betölteni. A foglaló az adásvételi szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál. A foglaló lényegében kárátalány. Ez azt jelenti, hogy a foglaló erejéig a szerződés meghiúsulása miatt felmerült kár mértékét a vétlen szerződő félnek nem kell bizonyítani. Pusztán azon tényre tekintettel, hogy a szerződés a másik fél hibájából hiúsult meg, a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglalót kétszeresen követelheti vissza. A vétlen félnek nem kell igazolnia, hogy a kár mértéke eléri-e foglaló összegét vagy egyáltalán érte-e kár, a foglaló mindenképpen jár neki.

A rémunalmas előleg mellett a foglaló élete csupa kaland és akció. Ahogyan azonban fent összefoglaltuk, nem arról van szó, hogy az előleg megy, helyette pedig jön a foglaló. A foglaló nem a vételáron felüli további összeg. A foglaló csupán a vételár meghatározott részére, tehát lényegében a vételár előlegre felragasztott további címke. Hogy az ingatlan adásvételi szerződésben az előleg kap-e ilyen spéci címkét, a felek által szabadon eldönthető kérdés, minden jogszabályi kényszer nélkül.

A foglaló speciális tulajdonságokkal felruházott vételár előleg, amolyan jogdogmatikai szuperhős. Amíg a vételár előleg nem nyeri el a foglaló titulusát, addig az előző címben is leírtak szerint a szerződés esetleges meghiúsulása esetén az egyszerűen visszafizetendő a vevő részére, függetlenül a meghiúsulás okától. Ha viszont a felek úgy döntöttek, hogy az adott vételár előleg összege egyben foglalóként is funkcionál, akkor a külön cikkünkben részletesen bemutatott feltételek szerint történik az elszámolás, amit a következő címben vázlatosan ismét bemutatunk.

A foglaló elszámolása a szerződés meghiúsulása esetén

  • Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
  • Ha a teljesítés meghiúsulásáért a vevő felelős, az adott foglalót elveszti
  • Ha a szerződés meghiúsulásáért az eladó felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Tehát a foglaló funkciója a szerződés felróható megszűnésének szankcionálása olyan módon, hogy a hoppon maradt félnek – a foglaló erejéig legalábbis – ne kelljen külön bizonygatnia, hogy mekkora kár érte. Ehhez képest, ha kizárólag előleg átadására került sor, akkor a szerződés meghiúsulásával esetlegesen felmerült károk érvényesítése csak a károk bírósági úton történő tételes igazolása útján történhet. Az átvett előleg összegébe a károk automatikusan nem számíthatóak be.

foglaló vagy előleg 2

Mi kerüljön a szerződésbe? Foglaló vagy előleg?

Kijelenthető, hogy a foglaló kikötése, azaz az előleg egy részének foglalóként átadása jogelméleti síkon mindkét fél érdekeit szolgálhatja. A szerződés meghiúsulása esetén ugyanis ezen összeg erejéig a pórul járt fél a foglaló összegére tényleges kára bizonyítása nélkül tarthat igényt. Kölcsönös elméleti előny, hogy így a másik fél kénytelen komolyan venni a szerződéssel megerősített ígéreteit.

Ez az elmélet. Gyakorlati szempontból azonban a vevő pozíciója az eladóéhoz képest mégis lényegesen kedvezőtlenebb. Ha vele tolnak ki, akkor – függetlenül attól, hogy jogilag jár neki – nemhogy foglalónyi kártérítés nincs a kezében, de még a részéről kifizetett foglaló is az eladónál van. A való életben soha nem a paragrafus, hanem az alkupozíció a perdöntő. Márpedig a vevő ebből a szempontból negatív előjelű alkupozícióval rendelkezik. Ezt támasztja alá az a gyakorlati tapasztalat is, hogy míg a foglalót elveszítő vevő ismert életforma az univerzumban, ezzel szemben én magam foglalót kétszeresen visszafizető eladót közel 20 év alatt még nem láttam testközelből.

A piaci szokások megkötik a vevő kezét, 10% foglaló átadása nem megkürelhető. Azonban az általános gyakorlatban elfogadott 10 százaléknál nagyobb mértékű foglaló egy lakossági ingatlan adásvételi szerződés esetében – speciális helyzetektől eltekintve – csak az eladónak állhat érdekében. Amennyiben a szerződés megkötésekor ennél nagyobb összeg átadására kerül sor, azt kifejezetten előlegként tanácsolt átadni.

Mikor adjuk a foglalót, mikor az előleget? 

A foglaló a gyakorlatban általában az első vételárrészlet. Minden további részletre az előlegre vonatkozó szabályok irányadóak. Fontos hangsúlyozni, hogy a foglaló egy klasszikus adásvételi szerződés esetében a vételár részét képezi, az összeg bele számít a vételárba.

Gyakran hallunk foglaló szerződésről, foglalós papírról, foglaló gyors lepapírozásáról. Ugyanez létezik előleg változatban, amit “előszerződés”, “vételi szándéknyilatkozat” vagy egyéb ötletszerűen elnevezett okiratok aláírásakor adnak át. Közös jellemzőjük, hogy a foglaló vagy az előleg átadására ezen esetekben megfelelő jogi körültekintés nélkül, a végleges adásvételi szerződés aláírását megelőzően kerül sor. A magunk részéről ezt minden esetben ellenezzük.

Ingatlan vásárlása során az egyetlen biztonságos lehetőség, ha pénz átadására kizárólag az ügyvéd által ellenjegyezett adásvételi szerződés átadásakor kerül sor, függetlenül attól, hogy az átadott összeg előleg vagy foglaló.

A gyorsan pörgő ingatlanpiacon erre nincs mindig lehetőség, ha az ingatlan kelendő. Mindig legyünk azonban tisztában azzal, hogy a végleges szerződés, illetve szakszerű jogi tájékoztatás és garanciák hiányában valós kockázat az így átadott összeg elvesztése. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem annak függvénye, hogy előleg vagy foglaló az átadott összeg. Jogilag hiába jár vissza az előleg, ha annak gyakorlati garanciái hiányoznak és így a követelés tényleges érvényesítése a felmerülő aránytalan költségek és időráfordítás miatt ellehetetlenül.

A foglaló és az előleg bemutatása konkrét példán keresztül

Fiktív példánkban vegyünk egy napjainkban átlagosnak mondható 40 millió forint értékű társasházi lakást. A vevő a szerződéskötéskor 6 millió forint összeget ad át az eladónak, amiből a felek 4 milliót foglalónak, míg 2 milliót előlegnek tekintenek. Mi lesz a sorsa az átadott összegnek, ha a szerződés meghiúsul?

  • Ha a szerződés a vevő hibájából hiúsul meg (például nem fizeti meg az esedékes vételárrészletet és emiatt az eladó eláll a szerződéstől), úgy 4 millió forint az eladónál marad, míg 2 millió forint visszajár a vevőnek.
  • Ha a szerződés az eladó hibájából fut zátonyra (például az eladó nem törölteti a terheket a tulajdoni lapról), úgy az eladó köteles visszafizetni mind a 6 millió forintot és ezen felül további 4 millió forintot megfizetni a vevőnek.
  • Habár nem túl életszerű, de előállhat olyan helyzet is, amikor egyik fél sem felelős a szerződés meghiúsulásáért (például, ha egy földrengésben megsemmisül az ingatlan), úgy a vevőnek visszajár a teljes 6 millió forint, de egyéb fizetési kötelezettsége egyik félnek sem keletkezik.

Előleg és foglaló hitel felvétele esetén

Hitel felvétele esetén különösen sérülékeny a vevő helyzete, mivel gyakorlati szempontból rajta kívül álló banki döntésen múlik, hogy ki tudja e fizetni a vételárat. Nincs mindenki tisztában azzal, hogy amennyiben a vevő azért nem tudja teljesíteni határidőben a vételárat, mert nem kap hitelt, jogi értelemben kizárólag a vevő hibájaként értékelhető. Ebben az esetben a foglaló nem jár vissza. Tehát, ha a szerződés ebben a tekintetben nem tartalmaz külön rendelkezést, a vevő minden esetben elveszíti a foglalót.

Ezért banki hitel igénybe vétele esetén, ha a vevői alkupozíció engedi, érdemes kezdeményezni az eladónál, hogy abban az esetben ha a vevő nem kap hitelt, a foglaló előlegnek minősüljön, visszajárjon a vevőnek.

Jó köztes megoldás lehet, ha sikerül rávenni az eladót, ha nem is az egész foglaló, de legalább egy része visszatérítendő legyen ilyen esetben. Ez azt jelenti, hogy a foglaló visszafizetendő részében úgy viselkedik, mint egy egyszerű hétköznapi előleg.

Vételi szándéknyilatkozattal átadott bánatpénz – ez most előleg vagy foglaló? 

Ha az ingatlant ingatlanos közvetíti, általában vételi szándéknyilatkozat aláírására kényszerül a vevő. Ebben az esetben szinte minden alkalommal egy bizonyos összeget is át kell adni az ingatlanosnak a vételi szándék komolyságának kifejezésre. Az összeget gyakran hívják bánatpénznek vagy ajánlati biztosítéknak.

Fontos tisztában lenni vele, hogy soha nem előleg, amit ilyenkor elkérnek. Ennek legfontosabb következménye, hogy a amennyiben a vevő hibázik, az összeg biztos nem fizetendő vissza. Esetenként egyszerű foglalóról van szó és annak szabályai szerint kell elszámolniuk a feleknek. Azonban gyakran találkozni olyan jogi korccsal, ami se nem előleg, se nem foglaló. Azaz, ha a vevő hibás, elveszti az összeget, mintha foglaló lenne, ha az eladó, akkor meg csak egyszerűen visszajár, mint egy előleg esetében. 

Ezen túlmenően sem szabad szem elől téveszteni a vételi szándéknyilatkozat körüli anomáliákat. Sajnos gyakran semmi jelentősége, hogy az átadott összeg előleg vagy foglaló, mivel az összeget az eladó, illetve az ingatlanos úgysem adja vissza, függetlenül attól, hogy visszajárna-e.

Mindenesetre, ha nincs más lehetőség és mindenképpen át kell adni az összeget a vételi szándéknyilatkozat aláírásakor, akkor az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

  • Az összeget a vevő előlegként adja át, ne foglalóként.
  • Minél kisebb összeg átadására kerüljön sor.

Vételár előleg ütemezése a vevői érdekek szerint

Míg a vételár a szerződésben kikötött vételár előleg szerinti összegekben osztható szolgáltatás, addig az ingatlant természeténél fogva nem igazan lehet darabokban átadni. Ugyanúgy az ingatlan tulajdonjoga is egységes.

Erre tekintettel úgy lenne igazságos, ha a teljes vételár egyösszegű megfizetésével egyidejűleg lépne a vevő birtokba, illetve kapna tulajdonjogot. Ennek megfelelően, a magunk részéről minden esetben azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy a vételár minél nagyobb hányadának teljesítése egyösszegben történjen, az ingatlan átadásával egyidejűleg. Előleg teljesítésére minél kisebb összegbe kerüljön sor.

Vételár előleg teljesítéséből adódó buktatók

Bármilyen összegű előleg teljesítése a vevő oldalán jelentkező kockázat. Jellemzően az eladó az átvett előleget nem őrizgeti a szerződés lezárásáig. Lakossági szerződéseknél az előleg sorsa, hogy abból az eladó legtöbbször a következő lakásvásárlását finanszírozza, esetleg a közüzemi tartozásait rendezi. Terhelt ingatlan esetén pedig az előleget eleve a bank részére kell átutalni a tehermentesítés érdekében. Könnyen belátható, ha ebben a helyzetben, még az ingatlan átadása előtt a szerződés meghiúsul, úgy a vevő igen kellemetlen helyzetbe kerül. Kétszeresen is:

      • egyrészt ebben a helyzeteben a vevőnél nincs se pénz, se ingatlan;
      • másrészt egy tipikus lakossági szerződésnél az eladó nem rendelkezik olyan tartalékokkal, amiből vissza tudná fizetni az elszámolandó összeget a vevőnek. Ha az eladó egy másik szerződés előlegeként befizette az átvett összeget vagy éppen a hitele törlesztésére fordította, egyik helyről sem reális az előleget visszakövetelni.

A magunk részéről a problémák utólagos simogatása helyett, kizárólag a prevencióban, az előrelátó kockázatkezelésben látjuk a kockázatok hathatós kezelésének az egyetlen hatékony módját. Ezért minden esetben azt szorgalmazzuk, hogy a vételár túlnyomó részének teljesítése kulcsátadással egy időben történjen, számottevő előleg fizetése nélkül.

előleg

Melyek azok a helyzetek, amikor nem megkerülhető az előleg teljesítése?

Számos olyan helyzet van, amikor ez a részünkről ideálisnak tekinthető út nem járható. A legtöbb esetben, különböző okok miatt még az ingatlan kulcsátadása előtt kisebb vagy nagyobb összegű előleget kell átadnia a vevőnek az eladó részére. Ezek közül a legtipikusabbak az alábbi szituációk:

  • Ha az ingatlan terhelt, az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget a vevő kénytelen már előre rendezni, lehetőleg közvetlenül a teher jogosultja részére. Ellenkező esetben a vételár utolsó részletét egy terhelt ingatlanra fizetné ki.
  • Az eladók gyakran kérik a vételár nagyobb hányadának előre rendezését arra tekintettel, hogy az összeg az eladó részéről megvásárolandó ingatlan vételárának, előlegének, foglalójának a megfizetéséhez szükséges.
  • Ha a vevő lakáscélú banki kölcsönt vesz fel, általában szükségszerűen adódik az előleg megfizetése. A lakáscélú kölcsön folyósításának előfeltétele, hogy a vevő a vételárnak a kölcsön összegén felüli részét, azaz az önerejét a kölcsön folyósítását megelőzően megfizesse.

Az a vevő, aki fekete öves képesítést szeretne kapni a vételárütemezés helyes kialakítása művészetében, ide kattintva találhat még mélyebbre hatoló tartalmat a témában.

10% előleg foglalóként átadása

Ugyan a tulajdonjogot és az ingatlan birtokát nem lehet részletekben átruházni, az eladói részteljesítés hiányát ellensúlyozza, ha az adásvételi szerződést a felek benyújtják a földhivatalhoz. Ezzel elintézetlen kérelemként széljegyre kerül a tulajdoni lapra a vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme. Korszerű szerződésekben a felek élnek a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem függőben tartásának lehetőségével.

A tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben tartása címszavakba szedve a következőket jelenti:

  • A felek az adásvételi szerződést benyújtják a földhivatalhoz és azt kérik a földhivataltól, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmét tartsa függőben, amíg a teljes vételár kifizetése megtörténik.
  • Ilyen módon a tulajdonjog ugyan a vevőnél marad, de amíg ez a függő helyzet fennáll, az eladó nem tud rendelkezni az ingatlannal.
  • Így többek között az eladó sem eladni, sem megterhelni nem tudja az ingatlant.

A tulajdonjog bejegyzés függőben tartása, illetve a tulajdonjog fenntartás témájában írt különösen érdekfeszítő cikkünkből pontos információk meríthetőek a fentiekkel kapcsolatban.

A függőben tartásos megoldás örömteli következménye, hogy ilyen módon az eladó is nyújt valódi biztosítékot a saját teljesítésére. Erre figyelemmel magunk is támogatjuk, hogy a vevő – amellett, hogy a vételár túlnyomó részét kulcsátadáskor fizesse meg – 10% vételár előleget foglalóként átadjon az eladó részére.

Előleg és a KULCSÁTADÁS összefüggései

előleg

Az előleg teljesítése szempontjából a vevő számára kulcsmomentum a lakás kulcsátadásának időpontja. Ha a vevő az ügylet lezárása előtt jelentősebb összegű előleget is teljesít az eladó részére, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az ügylet legfontosabb biztosítéka a vevő szempontjából, ha minél jelentősebb összeg marad fenn a vételárból az ingatlan átadásának időpontjára.

Ha a vevő ezt a pozícióját feladja, semmilyen hathatós eszköz nem marad a kezében, hogy az eladót az ingatlan átadására késztesse. Számos olyan helyzet adódhat, amikor ezen alkupozíció erejének komoly gyakorlati jelentősége van. Ilyenek például a következő tipikus helyzetek:

  • Ha az eladó nem talál időben megfelelő lakást, ahova tovább költözhetne;
  • Nem épül meg határidőre a ház, amire az eladásból származó pénzt fordítja és ahova az eladó költözni szeretne;
  • Egészségügyi, munkahelyi probléma, egyéb váratlan körülmény akadályozza az eladó határidőben kiköltözését.

Ebben a tekintetben kétféle rendkívül rossz döntéssel szoktunk találkozni:

  • Ha a szerződés szerint a birtokbaadásra nagyobb összegű előleg megfizetését követően, már csak a vételár csekélyebb hányada marad fenn, úgy borítékolható, hogy az eladó szorult helyzetében a kényelmesebb megoldást választja. Ahelyett, hogy albérletbe átköltözne, előre láthatólag maradni fog.
  • Hasonlóan szerencsétlen megoldás, ha a szerződés valamilyen rosszul értelmezett nagyvonalú gesztusként arra hatalmazza fel az eladót, hogy az ingatlant csak a vételár kiegyenlítését követő további 3 nap elteltével kelljen átadnia. A megoldás biztos kényelmes az eladónak, de ezzel a vevő egyben nullára írja a saját mozgásterét arra az esetre, ha a 3 napból 1 hét lesz, majd 1 hónap, esetleg 1 év.

Tehát a vevő gondos eljárása esetén a szerződés az alábbi minimum feltételek figyelembe vételével készül:

  • A vevőnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az utolsó vételárrészletnek, ha nem is a vételár 90%a, de legalább 50%-a maradjon fenn;
  • A birtokátruházás pedig feltétlenül egy időben történjen az utolsó részlet megfizetésével.

Előleg fizetése eladói szempontok szerint

Természetesen egészen mások a prioritásai az eladónak az előleggel kapcsolatban. Az eladó érdeke, hogy a szerződés futamideje során minél korábban, minél nagyobb hányadát megkapja a vételárnak. Íme két gyakorlati példa,ahol az eladó jól látható anyagi érdeke megmutatkozik:

  • Az eladónak az átvett előleg birtokában nagyobb a mozgástere egy következő lakásvásárlás szerződése során. Az átvett előlegből foglalózni lehet, illetve természetesen további vételár előleg részletek megfizetésére is fordíthatja az eladó az összeget, miközben még maga lakja az eladó lakást.
  • Az eladó részére átadott előleget az eladó előbb tudja befektetni, így az összeg hozama az eladónál fog jelentkezni. Egyszerű számítással ellenőrizhető, hogy itt nem jelképes összegekről beszélünk. Például 25 millió forint előleg hozama 5%-os betéti kamat esetén havonta több mint 100 ezer forint. Egy 5 hónapos átfutású szerződés esetén óriási a különbség, ha egy 25 milliós előleg részletet az eladó 5 hónappal előbb vagy később kap kézhez.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a példaként hozott mindkét esetben a teljes vételár megfizetéséig a lakás mindvégig az eladó birtokában van. Így az ingatlan haszna is az eladónál, nem a vevőnél jelentkezik. Például, ha a lakás havi 200 ezer forintért van kiadva, akkor – 5 hónapos ciklust alapul véve – a mindösszesen 1 millió forint összegű bérleti díj hozam is az eladót fogja illetni.

A vételár megfizetése során felmerülő igen szövevényes eladói szempontok részleteinek kibontására szintén egy teljes külön cikket szenteltünk, ami ide kattintva ismerhető meg.

Kapcsolódó cikkek:

Kérdéseivel keressen minket bizalommal!

+36303001354

Kapcsolat