A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2021-es naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Igyekszünk minden kérdést megválaszolni.
„Foglaló vagy előleg?”: hibásan feltett kérdés
Először is tisztázandó: A cikk címe a könnyebb laikus megértést szolgálja, azonban ebben a formában – foglaló vagy előleg? – félrevezető a kérdésfeltevés. A foglaló és az előleg nem vagylagos viszonyban állnak egymással. A szerződő felek, eladó és vevő nem arról döntenek, hogy egyik legyen vagy a másik. Valójában a „foglaló vagy előleg?” meccs az alábbiak szerint zajlik:
A felek megállapodnak a vételárban, amit a vevő rendszerint részletekben teljesít. A vételár valamennyi teljesítendő részlete – egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig – jogi értelemben vételár előleg. Tehát az előleg, vételár előleg, vételár részlet egymásnak teljesen megfeleltethető szinonimák. Ebben a tekintetben az előleg semmilyen különleges többlet tulajdonsággal nem rendelkezik, lényegében egy mezei vételárrészletet takar a kifejezés.
Ezzel magyarázatot is adtunk arra mennyiben hibás a címben szereplő distinkció, a „foglaló vagy előleg?” kérdése. Adásvételi szerződésről beszélni vételár, vagy ha úgy tetszik vételár előleg nélkül lényegében fogalmilag kizárt. Az ingatlan adásvételi szerződés szükségszerű velejárója a vételár részletek, vételár előleg összegének meghatározása, vagylagosságról emiatt semmiképpen nem beszélhetünk. A kérdés úgy semmiképpen nem tehető fel, hogy “foglaló vagy előleg”, mivel adásvételi szerződés esetében előleg minden esetben van. A kérdés az, hogy a felek kötnek-e ki foglalót az adásvételi szerződésben?
Előleg fogalma, előleg elszámolása
A fentiekben kifejtetteket követően már könnyen tisztázható az előleg fogalma. Előleg tehát az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése során átadott valamennyi vételárrészlet.
Az adásvételi szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha a szerződés megszűnik. Az előleg visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg. Ez egyben azt jelenti, hogy az előlegnek nincs szankció funkciója.
Foglaló fogalma, a szuperhős ruhába bújtatott előleg
Míg az előlegnek nincs szankció funkciója, addig a foglaló pontosan ezt a szerepet hivatott betölteni. A foglaló az adásvételi szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál. A foglaló lényegében kárátalány. Ez azt jelenti, hogy a foglaló erejéig a szerződés meghiúsulása miatt felmerült kár mértékét a vétlen szerződő félnek nem kell bizonyítani. Pusztán azon tényre tekintettel, hogy a szerződés a másik fél hibájából hiúsult meg, a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglalót kétszeresen követelheti vissza. A vétlen félnek nem kell igazolnia, hogy a kár mértéke eléri-e foglaló összegét vagy egyáltalán érte-e kár, a foglaló mindenképpen jár neki.
A rémunalmas előleg mellett a foglaló élete csupa kaland és akció. Ahogyan azonban fent összefoglaltuk, nem arról van szó, hogy az előleg megy, helyette pedig jön a foglaló. A foglaló nem a vételáron felüli további összeg. A foglaló csupán a vételár meghatározott részére, tehát lényegében a vételár előlegre felragasztott további címke. Hogy az ingatlan adásvételi szerződésben az előleg kap-e ilyen spéci címkét, a felek által szabadon eldönthető kérdés, minden jogszabályi kényszer nélkül.
A foglaló speciális tulajdonságokkal felruházott vételár előleg, amolyan jogdogmatikai szuperhős. Amíg a vételár előleg nem nyeri el a foglaló titulusát, addig az előző címben is leírtak szerint a szerződés esetleges meghiúsulása esetén az egyszerűen visszafizetendő a vevő részére, függetlenül a meghiúsulás okától. Ha viszont a felek úgy döntöttek, hogy az adott vételár előleg összege egyben foglalóként is funkcionál, akkor a külön cikkünkben részletesen bemutatott feltételek szerint történik az elszámolás, amit a következő címben vázlatosan ismét bemutatunk.
A foglaló elszámolása a szerződés meghiúsulása esetén
- Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
- Ha a teljesítés meghiúsulásáért a vevő felelős, az adott foglalót elveszti
- Ha a szerződés meghiúsulásáért az eladó felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Tehát a foglaló funkciója a szerződés felróható megszűnésének szankcionálása olyan módon, hogy a hoppon maradt félnek – a foglaló erejéig legalábbis – ne kelljen külön bizonygatnia, hogy mekkora kár érte. Ehhez képest, ha kizárólag előleg átadására került sor, akkor a szerződés meghiúsulásával esetlegesen felmerült károk érvényesítése csak a károk bírósági úton történő tételes igazolása útján történhet. Az átvett előleg összegébe a károk automatikusan nem számíthatóak be.
Mi kerüljön a szerződésbe? Foglaló vagy előleg?
Kijelenthető, hogy a foglaló kikötése, azaz az előleg egy részének foglalóként átadása jogelméleti síkon mindkét fél érdekeit szolgálhatja. A szerződés meghiúsulása esetén ugyanis ezen összeg erejéig a pórul járt fél a foglaló összegére tényleges kára bizonyítása nélkül tarthat igényt. Kölcsönös elméleti előny, hogy így a másik fél kénytelen komolyan venni a szerződéssel megerősített ígéreteit.
Ez az elmélet. Gyakorlati szempontból azonban a vevő pozíciója az eladóéhoz képest mégis lényegesen kedvezőtlenebb. Ha vele tolnak ki, akkor – függetlenül attól, hogy jogilag jár neki – nemhogy foglalónyi kártérítés nincs a kezében, de még a részéről kifizetett foglaló is az eladónál van. A való életben soha nem a paragrafus, hanem az alkupozíció a perdöntő. Márpedig a vevő ebből a szempontból negatív előjelű alkupozícióval rendelkezik. Ezt támasztja alá az a gyakorlati tapasztalat is, hogy míg a foglalót elveszítő vevő ismert életforma az univerzumban, ezzel szemben én magam foglalót kétszeresen visszafizető eladót közel 20 év alatt még nem láttam testközelből.
A piaci szokások megkötik a vevő kezét, 10% foglaló átadása nem megkürelhető. Azonban az általános gyakorlatban elfogadott 10 százaléknál nagyobb mértékű foglaló egy lakossági ingatlan adásvételi szerződés esetében – speciális helyzetektől eltekintve – csak az eladónak állhat érdekében. Amennyiben a szerződés megkötésekor ennél nagyobb összeg átadására kerül sor, azt kifejezetten előlegként tanácsolt átadni.
Mikor adjuk a foglalót, mikor az előleget?
A foglaló a gyakorlatban általában az első vételárrészlet. Minden további részletre az előlegre vonatkozó szabályok irányadóak. Fontos hangsúlyozni, hogy a foglaló egy klasszikus adásvételi szerződés esetében a vételár részét képezi, az összeg bele számít a vételárba.
Gyakran hallunk foglaló szerződésről, foglalós papírról, foglaló gyors lepapírozásáról. Ugyanez létezik előleg változatban, amit “előszerződés”, “vételi szándéknyilatkozat” vagy egyéb ötletszerűen elnevezett okiratok aláírásakor adnak át. Közös jellemzőjük, hogy a foglaló vagy az előleg átadására ezen esetekben megfelelő jogi körültekintés nélkül, a végleges adásvételi szerződés aláírását megelőzően kerül sor. A magunk részéről ezt minden esetben ellenezzük.
Ingatlan vásárlása során az egyetlen biztonságos lehetőség, ha pénz átadására kizárólag az ügyvéd által ellenjegyezett adásvételi szerződés átadásakor kerül sor, függetlenül attól, hogy az átadott összeg előleg vagy foglaló.
A gyorsan pörgő ingatlanpiacon erre nincs mindig lehetőség, ha az ingatlan kelendő. Mindig legyünk azonban tisztában azzal, hogy a végleges szerződés, illetve szakszerű jogi tájékoztatás és garanciák hiányában valós kockázat az így átadott összeg elvesztése. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem annak függvénye, hogy előleg vagy foglaló az átadott összeg. Jogilag hiába jár vissza az előleg, ha annak gyakorlati garanciái hiányoznak és így a követelés tényleges érvényesítése a felmerülő aránytalan költségek és időráfordítás miatt ellehetetlenül.
Előleg és foglaló hitel felvétele esetén
Hitel felvétele esetén különösen sérülékeny a vevő helyzete, mivel gyakorlati szempontból rajta kívül álló banki döntésen múlik, hogy ki tudja e fizetni a vételárat. Nincs mindenki tisztában azzal, hogy amennyiben a vevő azért nem tudja teljesíteni határidőben a vételárat, mert nem kap hitelt, jogi értelemben kizárólag a vevő hibájaként értékelhető. Ebben az esetben a foglaló nem jár vissza. Tehát, ha a szerződés ebben a tekintetben nem tartalmaz külön rendelkezést, a vevő minden estben elveszíti a foglalót.
Ezért banki hitel igénybe vétele esetén, ha a vevői alkupozíció engedi, érdemes kezdeményezni az eladónál, hogy abban az esetben ha a vevő nem kap hitelt, a foglaló előlegnek minősüljön, visszajárjon a vevőnek.
Jó köztes megoldás lehet, ha sikerül rávenni az eladót, hogy ha nem is az egész foglaló, de legalább egy része visszatérítendő legyen ilyen esetben. Ez azt jelenti, hogy a foglaló visszafizetendő részében úgy viselkedik, mint egy egyszerű hétköznapi előleg.
Vételi szándéknyilatkozattal átadott bánatpénz – ez most előleg vagy foglaló?
Ha az ingatlant ingatlanos közvetíti, általában vételi szándéknyilatkozat aláírására kényszerül a vevő. Ebben az esetben szinte minden alkalommal egy bizonyos összeget is át kell adni az ingatlanosnak a vételi szándék komolyságának kifejezésre. Az összeget gyakran hívják bánatpénznek vagy ajánlati biztosítéknak.
Fontos tisztában lenni vele, hogy soha nem előleg, amit ilyenkor elkérnek. Ennek legfontosabb következménye, hogy a amennyiben a vevő hibázik, az összeg biztos nem fizetendő vissza. Esetenként egyszerű foglalóról van szó és annak szabályai szerint kell elszámolniuk a feleknek. Azonban gyakran találkozni olyan jogi korccsal, ami se nem előleg, se nem foglaló. Azaz, ha a vevő hibás, elveszti az összeget, mintha foglaló lenne, ha az eladó, akkor meg csak egyszerűen visszajár, mint egy előleg esetében.
Ezen túlmenően sem szabad szem elől téveszteni a vételi szándéknyikatkozat körüli anomáliákat. Sajnos gyakran semmi jelentősége, hogy az átadott összeg előleg vagy foglaló, mivel az összeget az eladó, illetve az ingatlanos úgysem adja vissza, függetlenül attól, hogy visszajárna-e.
Mindenesetre, ha nincs más lehetőség és mindenképpen át kell adni az összeget a vételi szándéknyilatkozat aláírásakor, akkor az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:
- Az összeget a vevő előlegként adja át, ne foglalóként.
- Minél kisebb összeg átadására kerüljön sor.
Kapcsolódó cikkek:
- Foglaló fogalma
- Foglaló mértéke
- Foglaló minta
- Vételi ajánlat
- Vételi szándéknyilatkozat
- Bacskó Ügyvédi Iroda ügyvédi munkadíja
Kérdéseivel keressen minket bizalommal!
