Társasházi lakás vásárlása – for dummies

Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi lakás vásárlása az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 7. részének témája. tarsashazi lakas

Társasházi dokumentumok

Társasházi lakás vásárlása esetén esetén nem elegendő kizárólag a megvásárolni kívánt konkrét lakást érintő körülmények tisztázása. Fontos ismerni a társasház működésének feltételeit is. Alapvető tisztázandó kérdés, hogy a társasház jogi és gazdasági helyzetéről milyen dokumentumokból nyerhetünk ki érdemi információt:

  • Társasházi alapító okirat: A társasház jogi helyzetéről való tájékozódás alfája a társasházi alapító okirat beszerzése. A társasházi alapító okirat optimális esetben eleve az eladó rendelkezésére áll. Amennyiben mégsem, azt a közös képviselőtől tudja beszerezni. Manapság optimális esetben már nem kell egy vaskos papíralapú dokumentum fénymásolásával vesződni. A társasházak döntő többségénél a társasházi alapító okirat rendelkezésre áll beszkennelt formában, amit emailen tud továbbítani a közös képviselő a részünkre.
  • A társasházi alapító okiratból szerezhet a vevő tudomást többek között arról, hogy a többi lakás tulajdonosát megilleti-e elővásárlási jog (ezzel a témával részletesen foglalkozunk a következő alcímben), hogy a részéről megvásárolni kívánt ingatlan milyen helyiségekből áll, milyen közös tulajdonban maradó ingatlanrészek találhatóak a társasházban, illetve melyek a társasház működésének a legalapvetőbb feltételei.
  • Szervezeti és működési szabályzat (szmsz): A társasház működéseinek megismerése szempontjából a társasházi alapító okiratnál is fontosabb dokumentum az szmsz. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a társasházi közgyűlés működésével, a közös képviselő kötelezettségeivel, a közös költség megfizetésének feltételeivel, egyes tulajdonostársak kizárólagos használatába kerülő ingatlanrészekkel, a házirenddel vagy éppen a társasház kamerás megfigyelésével és sok más praktikus szabállyal kapcsolatban. Szerencsés, ha a vevő ezen szabályokról a vevő előre tájékozódik és nem utólag érik kellemetlen meglepetések.
  • Mérleg: Elsőre lehet, furcsán hangzik, de praktikus lehet a vevőnek megkérnie az eladót, hogy a közös képviselőtől szerezze be a társasház utolsó éves mérlegét. Ezzel összefüggésben érdemes elkérni a közös képviselő elérhetőségét is.
  • A mérleg, illetve a közös képviselő tájékoztatása alapján sok következtetés levonható a társasház gazdálkodásával kapcsolatban. Milyen bevételei, kiadásai vannak a társasháznak? Mekkora hitelállománya van a társasháznak? Mekkora mértékű közös költség befizetés elmaradások vannak? Van-e a társasháznak felújítási alapja, illetve mekkora összeget különítettek el erre, a közös költség mekkora részét fordítják az alap feltöltésére? Érdemes a közös képviselőnél rákérdezni, hogy milyen felújítások történtek a társasházban, vagy mik várhatóak?
  • Mivel egy lakás fenntartásával kapcsolatban a legnagyobb költséget a fűtés teszi ki, ezért érdemes utána járni, hogy a tető és homlokzat szigetelése milyen állapotban van? Végeztek-e ezen a területen munkákat vagy terveznek-e ilyet a társasház költségvetésében?
  • A társasház gazdálkodásának jövője szempontjából meghatározó kérdés, hogy a közös költség fizetésnek milyen a morálja a társasházban? Milyen összegű kintlévőségek vannak, illetve legalább ennyire fontos, hogy a társasház mennyire lép fel következetesen, hatékonyan és professzionálisan a kintlévősége érvényesítése érdekében?

tarsahazi-lakas-3

Elővásárlási jog társasházi lakás adásvétele során

Társasházi lakás vásárlása során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a megvásárolandó albetét tekintetében nem áll-e fenn valakinek elővásárlási joga. Az elővásárlási jog alapulhat szerződésen vagy törvényi előíráson. Legtipikusabb megnyilvánulási formái az alábbiak:

Az elővásárlásra jogosultakat értesíteni kell a vételi ajánlat tartalmáról és a megfelelő dokumentációt legkésőbb a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel együtt be kell nyújtani a földhivatalhoz.

Nem akarunk visszaélni a kedves olvasó általunk rendkívül tisztelt figyelmével. Az elővásárlási jog kérdése olyan terjedelmű téma, hogy annak behatóbb részleteivel külön cikkünkben foglalkozunk részletesen.

Kizárólagos használati jog

A társasházi alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban, esetleg külön okiratba foglaltan találhat a vevő rendelkezéseket az önálló helyrajzi számon nem szereplő, de a megvásárolandó lakáshoz tartozó, társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek kizárólagos használatával kapcsolatban. Ilyen kizárólagos használati jogot gyakran létesítenek teremgarázs beállókra, tárolókra, kertrészre, padlástérre.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a kizárólagos használati jog jogosultja annak ellenére, hogy a társasház adott része ugyan a társasház közös tulajdonát képezi, azt csak az arra felhatalmazott tulajdonostárs jogosult használni. A kizárólagos használati jog gyakorlására nem egyszerűen az arra felhatalmazott tulajdonostárs, hanem az adott külön tulajdonú lakás mindenkori tulajdonosa lesz jogosult.

Tehát az ilyen kertrészt jogosult lesz a tulajdonostárs elkeríteni és virágot ültetni rajta. Hasonló módon jogosult a kocsija részére fenntartott felszíni beállóra felfesteni a rendszámát. Ugyanígy jogosult a kijelölt tároló rekeszbe bepakolni a kacatjait és lakattal lezárni azt.

Az eladó jogán „továbböröklődő” kizárólagos használati joggal kapcsolatos részleteket feltétlenül indokolt az adásvételi szerződésben részletesen rögzíteni, mivel a fentiekben említettek szerint azt az ingatlan-nyilvántartás nem tartja nyilván. Terjedelmi okok miatt külön cikkben foglalkozunk e téma rejtelmes világával.

Kezesség más közös költség tartozásáért?

A társasházi lakás felelős megvásárlása során nem elegendő a lakás jogi helyzetét tisztázni, mivel a lakásra szükségszerűen visszahat a teljes társasház gazdálkodásának helyzete is. A társasház elsődleges, legtöbbször kizárólagos bevételi forrása a tulajdonostársak által befizetett közös költség. Ezért ebben az irányban érdemes a vevő aspiránsnak szimatolnia.

tarsashazi lakas-2

Fontos tudni, hogy a közös költség jogi értelemben lényegesen tágabb kategória, mint a köznyelvben közös költségként kezelt havonta befizetendő összeg. Függetlenül attól, hogy rendszeresen vagy alkalmanként fizetendő összegről van szó, közös költség minden olyan tétel, amit a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlanrészek után fizetnek meg.

Tehát ahogyan a közös költség része a havonta megfizetendő közös képviselői díj, illetve a közös tulajdoni ingatlanrészek után felmerülő víz-, a villany- és gázdíj, ugyanúgy közös költség az egyszeri kémény-, tető- vagy homlokzati felújítás rendkívüli kiadása is. Ide tartozik bármilyen a közös tulajdont érintő káresemény elhárításával kapcsolatos rendkívüli költség is. Ezen költségeket a tulajdonostársak a tulajdoni hányadaik arányában kötelesek megfizetni a társasház részére (hacsak az szmsz másként nem rendelkezik). A befizetett összeget a társasház adja tovább a társasház részére szolgáltatást nyújtó személyeknek, szolgáltatóknak.

Itt kezdődik az izgi rész. A sok elméleti okoskodás után érdemes jó gyakorlati példákban összegezni e jogi tünemény praktikus megnyilvánulási formáját:

Ha például a társasház megbíz egy vállalkozót a beázó tető szigetelésével és valamelyik lakó nem fizeti be az ezzel kapcsolatban rá eső rendkívüli közös költséget, úgy a kivitelező a vállalkozói díját elsősorban a társasháztól jogosult követelni. Ha viszont nem jár sikerrel, úgy a követelést közvetlenül a lakókkal szemben is érvényesítheti.

Lássunk egy másik esetet. A társasház közös vízfogyasztásáért a számlát elsősorban a társasháznak kell kiegyenlítenie. Erre a fedezetet a tulajdonostársak közös költség befizetése biztosítja. Ha azonban a társasház ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a szolgáltató felé megfizetetlenül maradó vízdíjért a Társasházi törvény értelmében a sortartásos kezesség szabályai szerint a tulajdonostársak kötelesek helytállni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben valamelyik tulajdonostárs nem fizeti a rá eső közös költséget, végső soron az ő tartozása erejéig az összeget a többi tulajdonostárs lesz kénytelen kipótolni. Hasonló a helyzet, ha a közös képviselő a számlák rendezése helyett elemeli a kaszát. A tulajdonostársakon ettől függetlenül behajtható lesz a tartozás.

Az már más kérdés, hogy a tulajdonostársak az így felmerült kárukat érvényesíthetik a link tulajdonostárssal vagy a sikkasztó közös képviselővel szemben. Remélem azt azonban nem kell részletezni, hogy ez mennyire sovány vigasz a szerencsétlenül járt tulajdonostársak számára.

Ha a társasház közös tartozásainak fent bemutatott romantikus természetével nincs tisztában a gyanútlan vásárló, könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy ugyan az eladón kívül álló okból, mégis nem várt fizetési kötelezettséggel kell szembenéznie a társasházi lakás megvásárlását követően.

 

Kapcsolódó cikkek:

Kérdéseivel keressen minket bizalommal! +36303001354

Kapcsolat

Scroll Up