Amikor a foglaló visszajár… és amikor nem

A foglaló visszajár? Gyakori kérdése ügyfeleinknek az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban. A kérdés felmerül az adásvételi szerződés előkészítése során legalább olyan gyakran, mint amikor valami zavar támad a szerződés teljesítése során. Cikkünkben a legtipikusabb gyakorlati szituációkon keresztül vesszük nagyító alá kérdést.

foglaló visszajár

Mely esetekben követelheti vissza a vevő a foglalót?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mi történik a foglalóval, ha elmarad a szerződés teljesítése:

  • Ha szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős, az eladónak átadott foglalót elveszíti.
  • Ha az eladónak felróható a szerződés meghiúsulása a kapott foglaló kétszeres összegben jár vissza a vevőnek.
  • Egyértelműen visszajár a foglaló a vevőnek, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyikért egyik fél sem felelős.

Összegezve tehát, két helyzetet kell vizsgálat alá vetnünk, amikor a foglaló visszajárhat a vevőnek:

  • egyrészt, amikor az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem teljesül;
  • másrészt, amikor egyik fél sem hibás azért, hogy kútba esett a szerződés.

Felelősség a szerződés meghiúsulásáért

Amint a fentiekből látható, a foglaló visszafizetésére vonatkozó kötelezettség azzal van összefüggésben, hogy hogyan alakul a felelősség a szerződés meghiúsulásáért. A felelősség jelentése ebben az esetben nem azonos annak köznyelvi jelentésével.

A polgári törvénykönyv ezt a kérdést fordítva közelíti meg és annak feltételeit rögzíti, hogy a szerződő fél mikor nem tekinthető felelősnek a szerződésszegésért. A felelősség alóli kimentés feltételei a következők:

Mentesül a felelősség alól a szerződő fél, ha bizonyítja, hogy

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső
  • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
  • és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje

Minden más esetben úgy kell tekinteni, hogy a szerződő fél felelős a szerződésszegésért.

Visszajár-e a foglaló, ha a vevő nem kap banki hitelt?

Azt a kérdést kell helyesen megválaszolni, hogy felelős-e a vevő azért, ha amiatt nem tudja megfizetni a vételárat, mert nem kap hitelt a banktól. A vevőtől minden esetben elvárható, hogy a szerződéskötés pillanatában mérlegelje teljesítőképességét. A vevőnek számolnia kell azzal az eshetőséggel is, hogy hogyan teljesít, ha esetleg nem kap hitelt.

Általában tehát kijelenthető, hogy nem lehet megfelelő kimentési indok a vevő oldalán, ha teljesítéshez szükséges összeghez nem jut időben hozzá, függetlenül attól, hogy az összeg bankhitelből vagy bármilyen más forrásból származik-e. A foglaló nem jár vissza abban az esetben sem, ha a vevő azért nem kapja meg a hitelt, mert nem minősül hitelképesnek.

A kockázatból adódó hátrányos következményeket is a vevőnek kell viselnie. Tehát általában ilyen esetben a vevőnek nem jár vissza a foglaló, az eladó nem köteles azt visszafizetni, megtarthatja annak összegét.

Mivel a Polgári törvénykönyv szerint a felek megállapodásukkal eltérhetnek a jogszabályi rendelkezésektől, visszajárhat a foglaló a banki hitel meghiúsulása esetén is, ha a vevő ügyesen tárgyal az eladóval. Nincs akadálya ugyanis, hogy a bemutatott jogszabályi háttér ellenére a felek úgy állapodjanak meg a szerződésben, hogy a foglaló visszajárjon, ha a vevő nem kap hitelt. Köztes megoldás lehet, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a foglalónak csak egy részét köteles ilyen esetben az eladó visszafizetni, a fennmaradó összeget pedig megtarthatja. Ez utóbbi megoldás mindkét fél elégedettségére szolgálhat.

foglaló visszajár

Visszajár-e a foglaló, ha az eladó eláll a szerződéstől?

Gyakran kérdezik meg tőlünk ügyfeleink, amikor kézhez kapják az adásvételi szerződés tervezetét, hogy mi történik a foglalóval, ha az eladó úgy dönt a szerződés aláírása után, hogy visszalép a szerződéstől? Fontos tisztázni, hogy az eladónak nincs olyan jogszerű lehetősége, hogy meggondolja magát és indok nélkül elálljon az adásvételi szerződéstől.

Amennyiben az eladó úgy nyilatkozik, mégsem óhajtja teljesíteni a szerződésben vállaltakat, akkor az jogi értelemben nem elállásnak, hanem a teljesítés jogosulatlan megtagadásának minősül. Ebben az esetben a vevő dönti el, hogy ragaszkodik-e továbbra is a szerződés teljesítéséhez vagy eláll a szerződéstől. Igen, nem elírás, a szerződéstől ebben az esetben a vevő jogosult elállni, saját belátása szerint.

Ha a vevő az elállás mellett dönt, a foglaló értelemszerűen visszajár, illetve a vevő a foglaló kétszeresét követelheti az eladótól.

Mekkora összegű foglaló jár vissza a vevőnek, ha az ingatlan tehermentesítése meghiúsul?

Egyértelmű, hogy köteles az eladó visszafizetni a foglalót, ha nem tudja tehermentesíteni az ingatlant. Komplexebb kérdés, hogy a foglaló kétszerese is jár-e a vevőnek ebben az esetben. Itt ismét a felelősség kérdését kell vizsgálni.

Amennyiben a tehermentesítés azért marad el vagy késik, mert az eladó elmulasztotta visszafizetni a hitelt vagy kifizetni a tartozását vagy benyújtani a megfelelő helyre a teher törlésével kapcsolatos iratokat, akkor egyértelmű, hogy a vevő a foglaló kétszeres összegét követelheti az eladótól.

Amennyiben a tehermentesítés nem az eladó linksége miatt csúszik, hanem például a földhivatal nem tartja be a rá irányadó jogszabályi határidőket, a bank hibás okiratot állít ki vagy nem adja ki a megfelelő okiratokat, úgy az eladó mentesülhet a felelősség alól. A felsorolt eshetőségekkel az eladónak nem kell számolnia. Nem várható el tőle, hogy kalkuláljon a hatóság vagy a bank jogszabálysértő vagy szerződésszegő magatartásával. Az eladó csak az átvett foglalót köteles visszafizetni, a kétszeres összeget nem.

Mikor jár vissza a vételi szándéknyilatkozat alapján átadott foglaló?

Amikor az ingatlan értékesítése során ingatlanos működik közre, gyakran az adásvételi szerződés aláírása előtt vételi szándéknyilatkozat aláírására kerül sor. Ezzel egyidejűleg a vevő általában a vételár 1%-a erejéig foglalót (bánatpénz, ajánlati biztosíték) ad át az ingatlanos (vagy az eladó) részére.

Mivel az ingatlan adásvételi szerződéssel szemben egy formanyomtatványon rögzített vételi ajánlat nem alkalmas arra, hogy a szerződés valamennyi feltételét részletesen rögzítse, ezért az adásvételi szerződés aláírásának elmaradása esetén általában vita tárgyát képezi, hogy a foglaló visszajár-e a vevőnek.

A kérdés eldöntése távolról sem egyértelmű. A konkrét eset körülményei alapján ítélhető meg. Praktikus szempontból azonban nincs is jelentősége, hogy a vevő jogosult-e a foglalót visszakövetelni, mert az esetek túlnyomó többségében azt akkor sem kapja vissza, ha visszajárna neki. Mindenki tisztában van azzal, hogy pár százezer, 1-2 millió forintos követelés érvényesítése olyan aránytalan költségekkel és erőfeszítéssel jár, hogy a vevőnek nem éri meg utána menni. Ezzel a helyzeti előnnyel pedig egyesek sajnos vissza is élnek.

Általános tanácsunk: Ha vételi szándéknyilatkozat aláírására kerül sor, akkor a vevő csak akkora összegű foglalót adjon át az ingatlanosnak, amekkora összeg elvesztésével együtt tud élni, ha esetleg nem optimális forgatókönyv szerint alakul az adásvételi szerződés.

Ha egyik fél sem felelős, visszajár a foglaló – eljárás természeti csapás esetén

Tankönyvi eset, amikor az ingatlan megsemmisül például egy tűzkár következtében. Ebben az esetben természetesen visszajár a foglaló a vevőnek, de nem követelheti a foglaló kétszeresét, hiszen az eladó számára nem előrelátható, se nem elhárítható egy ilyen természeti csapásból származó kár.

Más a helyzet, ha egyébként olyan káresemény merül fel, ami nem vezet az ingatlan megsemmisüléséhez, legyen az tűz, víz, villám, bármi egyéb. Ebben az esetben az eladó köteles az ingatlan állapotát saját költségén helyreállítani. Ha ezt nem teszi meg, a vevő elállhat a szerződéstől és nem csak a foglaló összegét jogosult visszakövetelni, de a kétszeres összeg követelésére is jogosult.

A helyzetnek azonban nem a foglaló visszakövetelésére bazírozás a megfelelő gyakorlati kezelése. A hangsúly itt is – mint bármilyen más szerződés előkészítése során – inkább a megelőzésen van. A megelőzés eszköze a teljes körű vagyonbiztosítás. Praktikus a szerződéskötés előtt ellenőrizni, hogy az eladó rendelkezik-e ilyennel.

Ha nincs az eladónak biztosítása, akkor vagy azt kell szerződési feltétellé tenni, hogy az eladó kössön biztosítást az ingatlanra vagy még célravezetőbb, ha azt már eleve a vevő köti meg saját maga részére. Nem félreértés, nincs akadálya, hogy a vevő az eladó tulajdonában lévő ingatlanra a saját nevében kössön lakásbiztosítást. Pont ahogy ezt egyébként bármelyik bank hitelfolyósítási feltétellé teszi. Ha az ingatlannak megfelelő biztosítása van, úgy a leírt káresemények bármelyike esetén a biztosítás fedezetet fog nyújtani az ingatlan helyreállítására. Így a foglaló visszakövetelésének kérdése fel sem kell, hogy merüljön.

Kapcsolódó cikkek:

Kérdéseivel keressen minket bizalommal!

+36303001354

Kapcsolat