Az ingatlan ajándékozás gyermek részére Magyarországon bevett és népszerű formája a vagyonátruházásnak. A szülők szeretnék megalapozni gyermekük jövőjét, lakhatását, vagy egyszerűen csak előre kívánnak gondoskodni a vagyon sorsáról, elkerülve a hagyatéki eljárás esetleges bonyodalmait.
Említést kell tenni a jogintézmény árnyoldalairól is. Esetenként kevésbé nemes mögöttes szándék is felbkkan és az ingatlan ajándékozás gyermek részére adóelkerülés vagy vagyonkimentés miatt történik.
Könnyed olvasmány helyett az alábbiakban egy mélyebb szakmai összefoglaló következik, ami érdemi segítséget nyújthat, ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére a családi vagyon tudatos kezelése céljából történik.
Leggyakoribb motivációk gyermek részérő történő ingatlan ajándékozásra
Az ingatlan ajándékozás gyermek részére általában a következő mögöttes motivációk valamelyikére tekintettel kerül sor.
- Örökléstervezés: Sok család azért dönt úgy, hogy az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik, hogy megelőzze a hagyatéki eljárás (öröklés) esetlegesen hosszadalmas és költséges folyamatát, valamint az örökösök közötti vitákat. Előfordul, hogy a szülők egy konkrét gyermeküket kívánják támogatni, például kizárva egy korábbi házasságból származó gyermeket a jövőbeli örökségből. Fontos azonban tudni, hogy az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül adott ingyenes juttatások (így az ajándék is) beleszámíthatnak a kötelesrész alapjába, ami korlátozhatja az örökhagyó teljes rendelkezési szabadságát.
- Vagyonvédelem: Nem ritka, hogy az ingatlan ajándékozás gyermek részére csak azért történik, hogy az ingatlant „kimentésék” az ajándékozó szülő hitelezőinek vagy egy esetleges végrehajtási eljárásnak a hatálya alól. Ez a motiváció azonban komoly jogi kockázatokat rejt magában, és egyenesen vezet a fedezetelvonó szerződés problematikájához.
Az ajándékozás és az öröklési jog kapcsolata: Kötelesrész és Osztályra bocsátás
Sok család azért választja az ajándékozást, hogy megelőzze a hagyatéki eljárás (öröklés) esetlegesen hosszadalmas és költséges folyamatát, valamint az örökösök közötti vitákat. Azonban ez a stratégia nem jelenti az öröklési jog szabályainak teljes megkerülését. A magyar jogrendszer két fontos intézménnyel, a kötelesrésszel és az osztályrabocsátással biztosítja, hogy az örökhagyó életében tett jelentős ingyenes juttatások – mint amilyen egy ingatlan elajándékozása gyermek részére – a hagyatéki eljárás során is jogi következményekkel járjanak.
Az ingatlanajándékozás gyermek részére, bár vonzó lehet az illetékmentesség és a hagyatéki eljárás elkerülése miatt, öröklési jogi szempontból egyáltalán nem jelenti a vagyon sorsának végleges és vitathatatlan rendezését. A kötelesrész és az osztályrabocsátás szabályai biztosítják, hogy a többi törvényes örökös érdekei ne sérüljenek. Ez a megajándékozott gyermek számára a jövőben pénzügyi kötelezettségeket és potenciális jogvitákat eredményezhet.
Kötelesrész: A törvényes örökösök védőpajzsa
A kötelesrész a törvény által biztosított minimális részesedés, amely az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit (a leszármazót, a házastársat és a szülőt) illeti meg a hagyatékból, még akkor is, ha az örökhagyó végrendeletében őket mellőzte vagy másra hagyta a vagyonát. A kötelesrész intézményének célja a családi szolidaritás erősítése és annak megakadályozása, hogy az örökhagyó a legközelebbi rokonait teljesen kiforgassa a családi vagyonból, ezzel korlátozva a végrendelkezési szabadságot.
Fontos megérteni, hogy a kötelesrészre jogosult nem válik automatikusan tulajdonossá; ez egy kötelmi jogi igény, amelyet az örökösökkel (és végső soron a megajándékozottakkal) szemben kell érvényesítenie, jellemzően pénzbeni megtérítés formájában. Az igény érvényesítésére a jogosultnak az örökhagyó halálától számított öt év áll rendelkezésére.
A kötelesrész alapja és az ingyenes adományok szerepe
A kötelesrész számításának kiindulópontja a kötelesrész alapja. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a hagyaték tiszta értékéhez (a vagyon és a tartozások egyenlegéhez) hozzá kell adni az örökhagyó által az életében bárkinek juttatott ingyenes adományok értékét.
Itt válik kritikussá az ingatlanajándékozás:
- A 10 éves szabály: A törvény szerint az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül adott ingyenes adományok (ajándékok) értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. A 10 évnél régebbi ajándékok már nem számítanak bele.
- Az ajándék értéke: A beszámításnál az adomány juttatáskori tiszta értékét kell figyelembe venni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy szülő az egyik gyermekének ajándékozza az ingatlanát, majd 10 éven belül elhuny, a többi kötelesrészre jogosult örökös (pl. másik gyermek) kérheti, hogy az elajándékozott ingatlan értékét vegyék figyelembe a kötelesrészük kiszámításakor.
A kötelesrész mértéke és a felelősség
A kötelesrész mértéke annak a törvényes örökrésznek az egyharmada, ami a jogosultat a kötelesrész alapja szerint megilletné. A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesülő örökösök felelnek. Ha azonban a hagyaték nem elegendő a kötelesrész fedezésére, a hiányzó részért az örökhagyó által a halálát megelőző 10 éven belül megajándékozottak felelnek a juttatásuk értékéig. Ez azt jelenti, hogy a megajándékozott gyermek kötelezhető lehet arra, hogy a testvére kötelesrészét kifizesse.
Az osztályrabocsátás: A leszármazók közötti kiegyenlítés
Az öröklési jog egy másik, az ajándékozást érintő intézménye az osztályrabocsátás. Ez kizárólag akkor merül fel, ha több leszármazó (gyermek, unoka) közösen örököl. Célja, hogy a leszármazók között kiegyenlítse azokat az értékkülönbségeket, amelyek az örökhagyó életében kapott ingyenes adományokból származnak.
Az osztályrabocsátás kötelező, ha az örökhagyó ezt kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Ilyenkor a megajándékozott örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani az általa kapott ajándék értékét. A hagyatékot ezután az így megnövelt érték alapján osztják fel az örököstársak között, majd a megajándékozott örökös részéből levonják az általa már megkapott ajándék értékét.
Vagyonkimentés és fedezetelvonó szerződés
Az egyik legveszélyesebb tévhit az ingatlanajándékozással kapcsolatban, hogy az egy biztos módja a vagyon megmentésének a hitelezőkkel szemben. A magyar jogrendszer hatékony eszközt ad a hitelezők kezébe az ilyen ügyletekkel szemben: ez a fedezetelvonó szerződés megtámadásának lehetősége.
Fedezetelvonó szerződés fogalma és feltételei
A Ptk. definíciója szerint fedezetelvonó az a szerződés, amellyel egy harmadik személy (hitelező) igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják. Ha egy szülő azért ajándékozza gyermekének az ingatlanát, mert tudja, hogy tartozásai vannak, vagy számít egy ellene induló végrehajtásra, az ajándékozási szerződés fedezetelvonónak minősülhet.
A szerződés megtámadásának két kulcsfontosságú feltétele van:
- A szerződést kötő fél (pl az adós szülő) rosszhiszemű volt, vagy a másik fél (a megajándékozott gyermek) számára a szerződésből ingyenes előny származott.
- A hitelező követelése már igény állapotba került az ajándékozási szerződés megkötésének időpontjában. Amíg a követelés nem járt le az adóssal, azaz ebben az esetben az ajándékozóval szemben, addig a vagyont szerző megajándékozottól nem várható el, hogy tudomása legyen az adós kötelezettségéről, így rosszhiszeműen sem járhat el.
Rosszhiszeműség vélelme családi ügyleteknél
A törvény a hitelező pozícióját egy rendkívül erős jogi eszközzel, egy vélelemmel támogatja. A Ptk. kimondja, hogy a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell, ha a szerződést közeli hozzátartozók (például szülő és gyermek) között kötötték.Ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik, a szerződés definíció szerint ingyenes, így ez a feltétel automatikusan teljesül. A vélelem miatt egy peres eljárásban nem a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a család rosszhiszeműen járt el, hanem a családnak kell bizonyítania, hogy a szerződéskötéskor a hitelezői igény kielégítési alapjának elvonása nem volt a céljuk. Ez egy rendkívül nehezen megdönthető vélelem.
Fedezetelvonó ajándékozási szerződés relatív és viszonylagos hatálytalansága
Ha a bíróság megállapítja a szerződés fedezetelvonó jellegét, annak jogkövetkezménye a relatív hatálytalanság. A hatálytalanság viszonylagos, mivel kizárólag az arra hivatkozó hitelezővel szemben áll fenn.
A fedezetelvonó jogügylet feltételesen hatálytalan ügylet, mivel a hatálytalansága attól függ, hogy a hitelező a törvényes határidőn belül sikeresen kéri-e a bíróságtól az ügylet hatálytalanságának megállapítását. A hitelező sikeres perlésétől függően válik a jogügylet vele szemben hatálytalanná.
Az ajándékozási szerződés gyermek részére csak akkor lehet harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerződés a harmadik személy igénye elől a kielégítési alapot elvonta. Nem hatálytalan tehát az ingatlan ajándékozás gyermek részére akkor, ha a harmadik személy igényét az ajándékozó, mint adós kielégítette, vagy ha az adós ajándékozónak olyan más vagyona, jövedelme van, amely az igény kielégítésére megfelelő fedezetet biztosít.
Ingatlan ajándékozás gyermek részére hatálytalan azzal a személlyel szemben, akinek kielégítési alapja részbeni vagy egészbeni elvonását eredményezi. A relatív hatálytalanságot nem érinti, hogy a szerződésről a hitelező tudott, vagy annak lebonyolításában jóhiszeműen maga is részt vett.
Végrehajtási joggal terhelt ingatlan ajándékozása gyermek részére
Meglepőnek tűnhet, de nincs akadálya, hogy a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a szülők a gyermeknek ajándékozzák az érintett ingatlant. A probléma annyi, hogy a végrehajtási jog változatlanul fenn fog maradni az ingatlanon.
Ha a végrehajtási eljárás megindult, azonban a végrehajtási jogot nem jegyezték be az ingatlanra, az ajándékozást semmi nem akadályozza. Ebben az esetben az ingatlan teljesen tehermentesen kerül a megajándékozott gyermek nevére. Ezzel az eljárással a probléma az lesz, hogy ez a fedezetelvonó szerződés iskolapéldája:
- Az ügylet ingyenes és közeli hozzátartozók között jött létre, ezért vélelmezni kell a fedezetelvonási szándékot.
- A megindult végrehajtási eljárás azt jelzi, hogy az adós szülővel szemben a követelés igén állapotban van, tehát az ügylet kétségtelenül fedezetelvonó szerződés.
A jogalkotói szándék, hogy megakadályozza az adósokat abban, hogy a vagyonukat a családtagok nevére íratva kijátsszák a hitelezőiket. Az ajándékozás ebben az esetben nem védi meg a vagyont, csupán a jogi problémát és a végső veszteség kockázatát hárítja át a gyermekre.
Életkor jelentősége, ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik
Amikor az ingatlan megajándékozottja kiskorú, a jogi eljárás menete alapvetően függ a gyermek életkorától és az ahhoz kapcsolódó cselekvőképességétől. A törvény precízen megkülönbözteti a különböző korcsoportokat, ami eltérő képviseleti és aláírási szabályokat von maga után.
- Nagykorú gyermek (18. életévét betöltött): Ez a gyermek, már csak a szülők szempontjából gyermek, jogi értelemben teljes jogú felnőtt állampolgár. Ez a legegyszerűbb eset. A nagykorú gyermek teljes cselekvőképességgel rendelkezik, így az ajándékozási szerződést önállóan, a saját nevében írja alá. Az eljárás az általános szabályok szerint zajlik.
- Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 év között): Az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte, de a 18.-at még nem, korlátozottan cselekvőképes. Ő már tehet a saját nevében jognyilatkozatot, tehát az ajándékozási szerződést neki magának kell aláírnia. Azonban a jognyilatkozata érvényességéhez elengedhetetlen a törvényes képviselőjének (jellemzően a szülőnek) a jóváhagyása. Ezt a jóváhagyást a gyakorlatban úgy adják meg, hogy a szerződést a kiskorú mellett a szülők is aláírják mint törvényes képviselők.
- Cselekvőképtelen kiskorú (14 év alatt): A 14. életévét be nem töltött gyermek cselekvőképtelennek minősül. Ő érvényes jognyilatkozatot nem tehet, így a nevében a törvényes képviselői (a szülők) járnak el és írják alá a szerződést. A gyermek aláírására itt nincs szükség.
A jogi megkülönböztetés a 14 éves korhatárnál nem csupán technikai jellegű. Egy mélyebb jogfilozófiai elvet tükröz, amely a fejlődő autonómia elismerésére épül. A 14. életévét betöltött kiskorútól a törvény már elvárja az aktív részvételt (az aláírását), elismerve ezzel a növekvő belátási képességét, de a teljes felelősségvállalástól még egy szülői kontrollal védi. Ezzel szemben a 14 év alatti gyermek akarata a tranzakció érvényessége szempontjából nem bír jelentőséggel; kizárólag a szülők döntése és jognyilatkozata számít.
Szülők mint törvényes képviselők
A szülői felügyeleti jogot gyakorló szülők a gyermek törvényes képviselői. Alapesetben, hacsak valamelyik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, ezt a jogot közösen gyakorolják. Együttesen jogosultak a gyermek személyi és vagyoni ügyeiben eljárni. Ez azt jelenti, hogy a kiskorú nevében vagy a jóváhagyásukkal megkötendő szerződést mindkét szülőnek alá kell írnia, kivéve, ha a bíróság vagy a szülők megállapodása ettől eltérően rendelkezett.
Érdekellentét az ajándékozáskor a szülő és a gyermek között
A törvényes képviselő (a szülő) nem járhat el olyan ügyben a gyermek törvényes képviselőjeként, amelyben ő maga a képviselt gyermekkel szemben ellenérdekű fél. Ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik az ajándékozási szerződésben az ajándékozó és a megajándékozott jogilag ellenérdekű felek. Ebből következik, hogy ha a szülő az ajándékozó, akkor érdekellentét áll fenn közte és a megajándékozott gyermek között, ezért nem írhatja alá a szerződést a gyermek nevében is. A törvény ilyenkor vélelmezi az érdekellentétet, és nem vizsgálja a szülő tényleges szándékát.
Eseti gyám kirendelése
Az érdekellentét feloldására a jog egy speciális intézményt, az eseti gyámot (más néven ügygondnokot) alkalmazza. Az illetékes gyámhivatalnak ilyen esetekben kötelező egy független személyt, az eseti gyámot kirendelnie, aki az érdekellentét miatt kizárt szülő helyett pártatlanul képviseli a gyermek érdekeit az ajándékozási szerződés során.
Fontos megkülönböztetni az eseti gyám kirendelését a gyámhivatal jóváhagyásától. Az eseti gyám szerepe a képviselet biztosítása az érdekellentét feloldására. Ő lép a szülő helyébe a szerződés aláírásakor. A gyámhivatali jóváhagyás (amelyről a következő fejezetben lesz szó) a szerződés tartalmának felülvizsgálatát és jóváhagyását jelenti olyan esetekben, amikor a jogszabály a gyámhivatal jóváhagyásától teszi függővé az ajándékozási szerződés hatályosságát. A kettő nem ugyanaz, és akár mindkettőre szükség lehet egyazon ügyletben.
A kirendelési eljárás menete
- Kérelem: Az eljárást a szülő (vagy az eljáró ügyvéd) kezdeményezi a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal gyámügyi osztályánál (a továbbiakban: Gyámhivatal).
- Kirendelés: A Gyámhivatal határozatban rendel ki egy eseti gyámot, aki jellemzően egy, a hivatallal kapcsolatban álló ügyvéd vagy más, megfelelő képesítéssel rendelkező személy.
- Képviselet: Az eseti gyám feladata, hogy a gyermek szempontjából átvizsgálja az ajándékozási szerződés tervezetét. Ha azt a gyermek érdekeivel összhangban lévőnek találja, ő írja alá a szerződést a kiskorú nevében, ezzel pótolva az érdekellentétben lévő szülő képviseleti jogát.
Gyámhivatal szerepe: Engedélyezés és felügyelet
Bizonyos, a kiskorú vagyonát érintő ügyletek érvényességéhez a Gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az ingatlanajándékozás esetében a szabályok pontosan meghatározzák, mikor kell a hivatalhoz fordulni engedélyért.
Amikor a Gyámhivatal jóváhagyása NEM szükséges
Két gyakori és fontos eset van, amikor a kiskorú ingatlanszerzéséhez nem kell a Gyámhivatal engedélye:
- Tehermentes ajándék: Ha a gyermek egy teljesen tehermentes ingatlant kap ajándékba, amelyen semmilyen tartozás (pl. jelzáloghitel), sem más harmadik személyt illető jog (pl. haszonélvezet) nincs, a Gyámhivatal jóváhagyására nincs szükség.
- Ajándékozó által fenntartott haszonélvezet: A gyakorlatban rendkívül fontos kivétel, hogy ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére úgy történik, hogy a saját maga javára a haszonélvezeti jogot fenntartja, ez a konkrét teher nem teszi szükségessé a gyámhivatali jóváhagyást. A jogalkotó ezzel elismeri, hogy ez egy életszerű és általában a gyermek érdekeit nem sértő módja a vagyonátruházásnak, amely biztosítja a szülő lakhatását is.
Amikor a Gyámhivatal jóváhagyása KÖTELEZŐ
Minden más esetben, amikor a gyermek nemcsak vagyontárgyat, hanem valamilyen terhet vagy kockázatot is szerez, a Gyámhivatal jóváhagyása az ajándékozási szerződés érvényességének feltétele:
Ha az ingatlant jelzáloghitel, végrehajtási jog vagy bármilyen más, harmadik személyt illető jog terheli, a gyermek tulajdonszerzéséhez elengedhetetlen a Gyámhivatal engedélye. A hivatal ilyenkor mérlegeli, hogy a tehervállalás a gyermek érdekében áll-e.
Gyámhivatali jóváhagyási eljárás
Az eljárás menete a következő:
- Kérelem benyújtása: A felek (vagy az eljáró ügyvéd) a már mindenki által aláírt (tehát a kiskorú, a szülők, illetve az eseti gyám által is szignált) szerződést benyújtják a Gyámhivatalhoz jóváhagyásra.
- Dokumentumok: A kérelemhez csatolni kell a szerződést, valamint egy friss (általában 3 hónapnál nem régebbi) adó- és értékbizonyítványt vagy független értékbecslést, amely igazolja az ingatlan forgalmi értékét.
- Vizsgálat: A Gyámhivatal kizárólagos mérlegelési szempontja, hogy a jogügylet „a gyermek érdekében áll-e”. Ennek keretében meghallgathatja a szülőket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is.
Az eseti gyám kirendelése egy eljárási garancia, amely a képviseletet biztosítja érdekellentét esetén. A gyámhivatali jóváhagyás pedig egy tartalmi garancia, amely a jogügylet érdemi részét, a gyermekre háruló kockázatot vizsgálja. A két eljárás nem zárja ki egymást; egy terhelt ingatlan szülő általi ajándékozása esetén mindkettőre szükség van.
Ajándékozási illeték gyermek részére ajándékozás esetén
Ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik az egyik legnagyobb előnye az ügyletnek a jelentős illetékkedvezmény. A szabályok ismerete több millió forintos megtakarítást jelenthet.
Az ajándékozási illeték általános szabályai
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján az ajándékozás főszabály szerint illetékköteles. Az általános mérték az ajándék tiszta (tehermentes) értékének 18%-a. Lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) ingyenes szerzése esetén a kedvezményesebb mérték 9%. Ez az alap, amihez képest a családi kedvezményeket értelmezni kell.
Illetékmentesség gyermek részére
Az Itv. teljes illetékmentességet biztosít az ajándékozó egyenes ági rokonának történő vagyonszerzésre, így akkor is, ha az ingatlan ajándékozás gyermek részére történik.
- Ki minősül egyenes ági rokonnak? Az egyenes ági rokonság a felmenők (szülő, nagyszülő, dédszülő) és a lemenők (gyermek, unoka, dédunoka) között áll fenn. Az illetékmentesség kiterjed az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatra is.
- További illetékmentes kör: Az illetékmentesség szintén vonatkozik a házastársak és a testvérek közötti ajándékozásra is.
Összehasonlító illetéktáblázat
Az alábbi táblázat szemlélteti a különböző rokonsági fokok közötti ajándékozás drasztikusan eltérő illetékvonzatát egy 50 000 000 Ft értékű ingatlan példáján.
| Megajándékozott (Recipient) | Illetékmérték – Lakóingatlan (9%) | Illeték – Lakóingatlan (Ft) | Illetékmérték – Egyéb Ingatlan (18%) | Illeték – Egyéb Ingatlan (Ft) |
| Gyermek, Unoka (Egyenes ági rokon) | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft |
| Házastárs | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft |
| Testvér | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft | 0% (Illetékmentes) | 0 Ft |
| Unokatestvér, Élettárs, Idegen | 9% | 4 500 000 Ft | 18% | 9 000 000 Ft |
A gyermek tulajdonának kezelése és értékesítése
Amint az ingatlan a gyermek nevére kerül, az az ő vagyonának részét képezi. A szülők, még mint törvényes képviselők sem rendelkezhetnek felette szabadon, nem adhatják el, nem terhelhetik meg és nem kezelhetik sajátjukként. A vagyonkezelői joguk keretében kötelességük az ingatlan állagának megóvása és értékének megőrzése a gyermek nagykorúságáig.
Ha az élethelyzet úgy hozza, hogy a kiskorú nevére íratott ingatlant el kell adni, az egy rendkívül szigorú és bürokratikus folyamat.
- Előzetes gyámhivatali jóváhagyás: A kiskorú ingatlanának bármilyen jogcímen történő átruházásához (eladás, csere, ajándékozás) vagy megterheléséhez a Gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
- A gyermek érdeke mindenek felett: A Gyámhivatal kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ügylet bizonyíthatóan a gyermek érdekét szolgálja. Elutasítaná például a kérelmet, ha a vételárból a szülők a saját adósságaikat szeretnék rendezni. Elfogadható indok lehet viszont, ha a család a befolyt vételárból egy nagyobb, jobb fekvésű ingatlant vásárol a gyermek számára, ahol a gyermek tulajdoni hányada legalább megmarad vagy növekszik.
- A vételár sorsa: Ha a Gyámhivatal engedélyezi az eladást, a vételárral a szülők nem rendelkezhetnek szabadon. A befolyt összeg a gyermeket illeti, és annak felhasználását a Gyámhivatal felügyeli. A hivatali gyakorlat szerint a vételárat egy, a gyermek nevére szóló, elkülönített számlán, gyakran úgynevezett gyámhatósági fenntartásos betétben kell elhelyezni. Ebből a pénzből a szülők csak a Gyámhivatal további engedélyével, a gyermek indokolt szükségleteire fordíthatnak összegeket.
Az ingatlan ajándékozás gyermek részére tehát egy, a család vagyonának részét képező likvid, rugalmasan felhasználható vagyonelemet egy erősen szabályozott, illikvid, gyakorlatilag zárolt vagyonná alakít át. Ez a rugalmasság elvesztése az ajándékozás legjelentősebb és leggyakrabban alábecsült hosszú távú következménye. A döntés lényegében egy visszavonhatatlan vagyonátruházás egy, a gyermek számára jogilag védett, de nehezen mozgósítható formába.
A legfontosabb tanulság, hogy a „csináld magad” megközelítés ebben az esetben nemcsak kockázatos, hanem lehetetlen is. Az ügyvéd, az eseti gyám, a Gyámhivatal és a Földhivatal hatásköreinek összefonódása egy olyan eljárási hálót hoz létre, amelyben csak professzionális jogi segítséggel lehet biztonságosan navigálni. A szakszerű tanácsadás nem felesleges költség, hanem a befektetés legfontosabb eleme, amely garantálja, hogy az ajándék valóban a gyermek javát szolgálja, és nem válik egy jövőbeli jogi vita forrásává.
Kapcsolódó cikkek:
- Foglaló
- Vételi ajánlat
- Vételár kiegyenlítése – vevői szempontok
- Ingatlan vételárának kiegyenlítése – eladói szempontok
- Bacskó Ügyvédi Iroda ügyvédi munkadíja
Kérdéseivel keressen minket bizalommal! +36303001354