Előszerződés – félreértésektől övezett jogintézmény

Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során.

Mire kötelezi a feleket az előszerződés?

Az előszerződés megkötése nem csupán pusztába kiáltott szó, hanem akár bírósági úton is kikényszeríthető kötelezettségvállalás. A végleges adásvételi szerződés megkötésének indokolatlan megtagadása esetén a másik fél bírósághoz fordulhat. A bíróság az előszerződésben meghatározott feltételekkel létrehozza az adásvételi szerződést.

Azt azért mindig elmondjuk, hogy a bírósági kikényszerítés lehetősége inkább pszichológiai kényszer semmint pragmatikus értelembe véve praktikus megoldási lehetőség, figyelemmel az ezzel járó aránytalan költségekre és a beláthatatlan időtartamra. Azonban az is tény, hogy az elméleti lehetőség fennállása is fontos fegyvertény egy előszerződéssel kapcsolatos peren kívüli egyeztetés során.

Van-e lehetőség az előszerződést benyújtani a földhivatalhoz? Be lehet-e jegyezni az előszerződést az ingatlan-nyilvántartásba?

Az ingatlan adásvételi előszerződés és végleges adásvételi szerződés között az egyik legfontosabb gyakorlati különbség, hogy az előszerződés földhivatali benyújtására nincs lehetőség. Pontosabban benyújtható a földhivatalba. A postás odaviszi, ha a címzés azt mondja. Azonban semmilyen joghatást nem tud szegény előszerződés kiváltani az ingatlan-nyilvántartásban.

Az előszerződés a vevő számára nem tudja biztosítani az ingatlan-nyilvántartási „széljegyzés” nyújtotta garanciális előnyöket, ami az ingatlan teljes védelmében testesülne meg, akár a többszöri eladás, akár a megterhelés vagy végrehajtási jog bejegyzése ellen. Ezért előszerződés kötése esetén a vevő egyik legfontosabb szempontja, hogy pénzmozgásra egyáltalán ne vagy minél kisebb összegben kerüljön sor. Jó alternatíva lehet a foglaló ügyvédi letétbe helyezése vagy foglaló helyett a foglalóval azonos összegben, mindkét felet terhelő meghiúsulási kötbér kikötése.

A fentieknél is sokkal jobb megoldás, ha egyáltalán nem köttetik előszerződés, és helyette rögtön a végleges ingatlan adásvételi szerződést írják alá a felek. Ügyvédünk vizsgálja meg, hogy mennyiben indokolt előszerződésben gondolkodni. Ha az előszerződésnek valós indokai fel is merülnek, tekintsük át, hogy van-e olyan vállalható kompromisszum, amivel meg lehet szabadulni ettől a jogi mostohagyerektől.

Az előszerződéshez tapadó köznyelvi félreértések

Új megkeresés gyakran kezdődik azzal a felütéssel, hogy az ügyfél szeretne megbízni minket az előszerződés majd az ingatlan adásvételi szerződés megkötésével is. Az esetek túlnyomó többségében csak a köznyelvben rögzült hibás fordulatról van szó. A félreértés azon alapul, hogy az ingatlan adásvételi szerződést egylépéses aktusnak gondolják, ahol a teljes vételár kifizetése mellett azonnal megtörténik az ingatlan kulcsainak átadása, ennek melléktermékeként pedig a tulajdonjog bejegyzése. Minden, ami ez előtt történik, foglaló átadása, hitelügyintézés és egyéb izgalmak, az előszerződés ernyője alá tartozik.

Tehát első lépésként – mielőtt ajánlatot adnánk egy ilyen zsírosnak ígérkező komplex megbízásra – tisztázandó, hogy mi az előszerződés kötésének az oka. Az esetek túlnyomó többségében nincs szó különleges jogi kihívásról, csak a fenti általános félreértésről. Valójában előszerződésre csak egészen kivételes esetekben van szükség.

Amikor az előszerződésre biztosan NEM a válasz – foglaló, banki hitel, terhelt ingatlan

Melyek azok az esetek, amikor valójában egyáltalán nem indokolt végleges adásvételi szerződés helyett előszerződésben gondolkodni?

• A köznyelv a foglalóval kapcsolatban gyakran használja az előszerződés kifejezést. Valójában a foglaló átadása se nem előszerződés, se nem „foglalós papír” alapján, csakis és kizárólag valamennyi részletében kidolgozott adásvételi szerződés alapján történhet biztonságosan. Ennek hiányában a felek felesleges, habár sajnos gyakran elkerülhetetlen kockázatot futnak, amikor akár az eladó, akár az ingatlanos ragaszkodik előszerződésnek titulált vételi ajánlat, vételi szándéknyilatkozat aláírásához és ezzel egyidejűleg foglaló átadásához.
• Banki hitel igényléséhez sem adásvételi előszerződés, hanem végleges adásvételi szerződés kell. Nem csak, hogy nincs akadálya a hitelfelvétel szabályozásának az adásvételi szerződésben, ez egyenesen a hitelfelvétel abszolút és megkérdőjelezhetetlen előfeltétele.
• Terhelt ingatlan esetén sincs semmilyen érv az előszerződés mellett. Az adásvételi szerződésben minden további nélkül szabályozható az ingatlan tehermentesítésének folyamata.

És amikor mégis tényleg előszerződésre van szükség…

Melyek azok a ritka esetek, amikor valóban indokolt a végleges adásvételi szerződés helyett előszerződést kötni?

• Előszerződés kötése indokolt lehet olyankor, ha építési telek vásárlására kerül sor, azonban a telken még található valamilyen felépítmény és a telek hivatalos jogi besorolása nem beépítetlen terület, hanem pl gazdasági épület vagy hétvégi ház és udvar. A 4 éven belüli beépítési kötelezettség vállalása esetén járó illetékkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha valaki beépítetlen területet vásárol. Ebben az esetben a felek előszerződését követően – ami pl egy hétvégi ház és udvar besorolású ingatlanra vonatkozik – az eladó elbontatja az épületet és a földhivatalnál átminősítteti az ingatlant beépítetlen területté. Ezt követően már a felek megköthetik az adásvételi szerződést, aminek a tárgya az illetékkedvezmény igénybevételével összhangban beépítetlen terület lesz.
• Előszerződést kötnek általában új építésű projektek esetén, ahol a beruházó üres telekre építkezik, azonban a vevővel már a kész társasházi lakásra szerződik. Ugyan jogi akadálya ilyen esetben nem lenne rögtön a végleges szerződés megkötésének, azonban a beruházónak kényelmesebb az előszerződés kezelése, ami természeténél fogva nem jelenik meg a tulajdoni lapon. Az ingatlan tulajdoni lapjára felkerülő – a vevő számára egyébként fontos biztosítékot jelentő – adásvételi szerződés a beruházás lebonyolítása során bonyolult jogtechnikai akadályokat jelenthet a beruházónak az épület feltüntetése, a társasház bejegyzés, projekthitellel kapcsolatos jelzálog és egyéb biztosítékok kezelése során. Ha ez az eljárás nem is tetszik a vevőnek, ellene sokat nem tehet.
• Az eladó az ingatlan eladásából származó jövedelem után az ingatlan megszerzésétől számított 5 évig sávosan csökkenő mértékű személyi jövedelemadót köteles fizetni. A jövedelem megszerzése tekintetében az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontja az irányadó. Ezen időpontnak az elodázása a soron következő évfordulóig jelentős összegű személyi jövedelemadó megtakarítást jelenthet az eladó számára. Ilyen esetben, ha az eladó nem akarja elszalasztani az évforduló előtt néhány héttel, egy-két hónappal befutó vevőt, a már emlegetett megfelelő garanciák mellett elfogadható kompromisszumos megoldás lehet adásvételi előszerződést kötni, majd az évforduló után megkötni a végleges adásvételi szerződést.

Lássuk, melyek az előszerződés alaki és tartalmi követelményei?

Az ingatlan adásvételi előszerződést – hogy érvényes legyen – azonos alakiságokkal kell ellátni, mint amit a jogszabály az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatban előír.

Ezt igen egyszerű teljesíteni, az előszerződés lényeges feltételeit is írásba kell foglalni. Ugyanúgy ahogy az ingatlan adásvételi szerződésnél azt láttuk. Ezen kívül más elvárás az előszerződés formájával kapcsolatban nincs. Így például az előszerződés köszöni, remekül megvan ügyvédi ellenjegyzés vagy tanúk aláírása nélkül.

Ellazáskodni az előszerződés megkötését nem javallott. Ugyanis a felek kizárólag olyan feltételeknek követelhetik meg a végleges adásvételi szerződésbe foglalását, amelyekben már eleve az előszerződésben megállapodtak. Ha egy ingatlan adásvételi előszerződés másfél oldal, legyen gyanús, hogy a szerződés ennek a követelménynek nem felel meg. Mivel az előszerződést követően a végleges szerződés megkötéséhez a felek aktív együttműködésére és újabb aláírására van szükség a későbbi időpontban esedékes adásvételi szerződés megkötéséhez, ezért fontos, hogy a végleges szerződés feltételei tekintetében a felek között ne legyen vita, akkor sem, ha a végleges szerződés megkötésére hónapokkal az előszerződést követően kerül sor.

Hosszú évek tapasztalata alapján ennek egyetlen módja, ha az előszerződés nem csak lazán körülírja a majdani adásvételi szerződés legfontosabb feltételeit, hanem szigorúan szó szerint tartalmazza a végleges adásvételi szerződés szövegét. Praktikusan a végleges szerződés szövege lehet akár melléklete az előszerződésnek vagy akár két idézőjel közé az előszerződés szövegébe is beszúrható az. A lényeg, hogy a végleges szerződés megkötésekor már ne legyen egyeztetés tárgya a szövegezés, egyébként garantált az összeveszés és a rossz szájíz. És ezek még csak a legenyhébb következmények.