Társasházi elővásárlási jog – teljes káosz

A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. részében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet.

társasházi elővásárlási jog

Társasházi alapító okiratban létesített elővásárlási jog

A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonú lakásra, vagy akár nem lakás céljára szolgáló helyiségre elővásárlási jog alapítható a társasház tulajdonostársai javára. Ilyen társasházi elővásárlási jog alapítás elsősorban kisebb lakásszámú kertvárosi övezetben épült társasházakban jellemző, ahol ez eszköz lehet a lakóközösség összetételének kontrollálására. Ahogyan fent említettük, az elővásárlási jog ügyintézésével kapcsolatban a közös tulajdonú ingatlanokat érintő elővásárlási jog tekintetében tett megállapítások itt is irányadóak.

Míg a kis lakásszámú társasházak esetében elővásárlási jog alapítása teljesen ésszerű megfontolásnak tűnik, illetve 4-6 lakás esetén a lemondó nyilatkozatok beszerzése kezelhető is, addig a társasházban alapított elővásárlási jognak van egy sötétebb oldala is. Leginkább a 70-es években készült alapító okiratokban ugyanis sajnos az sem ritka, hogy – valószínűleg jó szándékkal, ám végül leginkább csak felesleges fejfájást okozva – akár 20 albetétes, tehát hozzávetőlegesen 40 tulajdonostárssal rendelkező társasházakban is elővásárlási joggal ruházták fel a tulajdonostársakat, fene sem tudja pontosan milyen cél által vezérelve. A helyzet kezelésére korábbi cikkünk nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó megállapításai lesznek irányadóak.

Tulajdonostársak azonosítása tulajdoni lapon

Külön tisztázandó kérdés, hogy az alapító okiratban létesített társasházi elővásárlási jog jogosultjai hogyan azonosíthatóak, azaz honnan tudhatjuk meg, hogy kik a társasházi lakások tulajdonosai? Alapvetés, hogy nem az a tulajdonostárs, aki kopogás után ajtót nyit, és ez tapasztalatok szerint még akkor is gyakran így van, ha az adott személy váltig állítja, hogy ő márpedig a tulajdonosa az adott lakásnak. Tulajdonos az, akit az ingatlan-nyilvántartás a tulajdoni lapon tulajdonosként tart nyilván. Ennek megfelelően nem tulajdonos sem a haszonélvező, sem a bérlő, se a lakást szívességi alapon használó nagymama. Tulajdoni lap a földhivatali nyilvántartásból kérhető le például itt.

Már csak az a kérdés, hogy honnan ismerhető meg társasházban nyilvántartott albetétek pontos köre? Magyarul honnan tudjuk összeszedni az összes helyrajzi számot, ami a tulajdoni lapok lekéréséhez szükséges. Erről akár a hatályos társasházi alapító okiratból is tájékozódhatunk, de valójában hiteles információ csak a társasház törzslapjáról olvasható ki. Az ilyen módon felderített helyrajzi számok alapján minden albetét tulajdoni lapját szükséges lekérni, ez az egyetlen módja a tulajdonosi kör hiteles ellenőrzésének. Habár egy nem hiteles tulajdoni lap lekérésének költsége mindössze 1.000,-Ft, ez a költségnem 50 albetétnél, már számottevően fájdalmas összegre tud duzzadni, főleg, ha e cikk elolvasása előtt nem számoltunk vele.

Teremgarázs-beálló vagy közös tároló tulajdonostársának elővásárlási joga

Ha a társasházban önmagában egy osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázs-beálló vagy tárolórész értékesítésére kerül sor a közös tulajdonra vonatkozó elővásárlási jog általános szabályai alkalmazandóak.

Ha a társasházi lakással együtt került sor közös tulajdonú tárolórész vagy teremgarázs-beálló értékesítésére hosszú ideig a Fővárosi Földhivatal gyakorlatában az 1984.270. számú BH (Kúriai eseti döntés) szolgált zsinórmértékül, ami az elemi ésszerűséggel összhangban a következőket rögzítette:

„ha a tulajdonostárs a társasházban lévő, külön tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (garázs) az öröklakással együtt kívánja harmadik személynek eladni, ebben az esetben a tulajdonostársak a nem lakás céljára szolgáló helyiségre nézve nem gyakorolhatnak elővásárlási jogot, ezért további lemondó nyilatkozat az ilyen társtulajdonosok részéről a vevő tulajdonszerzéséhez nem szükséges.”

A Fővárosi Földhivatal elmúlt 1-2 évben követett gyakorlata azonban meghaladottá tette az 1984-es eseti döntés valós piaci viszonyokra rímelő megoldását. Jelenleg teljes a káosz a kérdésben. Amennyiben a vevő biztosra akar menni, úgy az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatok beszerzésével kapcsolatban a közös tulajdonban levő ingatlanokat érintő elővásárlási jogra vonatkozó általános szabályokat lesz kénytelen követni, ellenkező esetben az ingatlanra fordított teljes vételárat teszi kockára. Ez azt jelenti, hogy a teremgarázs, illetve a tároló tulajdonostársakat úgy kell kezelni, mint akik a lakás tekintetében teljes értékű elővásárlási joggal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban annyi a megkötés, hogy az elővásárlási jog kizárólag a lakás és a vele együtt értékesíteni szándékozott garázs- vagy tárolórészre együttesen gyakorolható. Tehát a tulajdonostárs kizárólag külön a garázsbeálló, illetve a tárolórész megvásárlására nem tehet joghatályos elfogadó nyilatkozatot.

társasházi elővásárlási jog-2

Banki hitel kölcsönhatása a társasházi elővásárlási joggal

Ha a lakás vásárlásához a vevő banki hitelt vesz fel, külön tisztázandó, hogy a lakással együtt vásárolandó teremgarázs-beálló elővásárlási jogával kapcsolatban a banknak milyen elvárásai vannak. Mivel a bank nem hatóság, ezért a kölcsön nyújtása során nem a jogszabályok kötik, hanem a saját belső működési szabályzata.

A bankok is észlelték a keményedő földhivatali gyakorlatot. Sok kereskedelmi bank az ebből adódó többlet kockázatot – érthető módon – még elméleti síkon sem hajlandó felvállalni, Találkozunk az elővásárlási joggal kapcsolatos olyan banki követelményekkel is, melyek a gyakorlatban teljesíthetetlenek. Mondani sem kell, hogy ezen követelményeknek az adásvételi szerződés megkötését követő felszínre kerülése milyen pánikot okozhat a gyanútlan vevő számára.

A társasházi elővásárlási jog kockázatkezelése

A teremgarázs (tároló) vázolt problémájára általánosan jó megoldás lehet, ha a vevő a teremgarázsra és a lakásra külön szerződik, egymástól két teljesen független szerződésben. Ebben az esetben a lakás adásvételi szerződése mentes minden elővásárlási jogos érintettségtől és az ebből adódó bizarr kockázatoktól. A külön szerződött lakást a bank teljesen általános módon tudja kezelni.

Tehát a lakás pipa, már csak az általában fajlagosan lényegesen kisebb nagyságrendű ügyértékben szerződött garázs (tároló) tekintetében kell az elővásárlási jogot kezeli. Mivel a bankok lakáscélú, jelzálog alapú hitelei csak a lakás vételárának finanszírozására használhatóak, így értelemszerűen a banki hitel problémájával a garázs tekintetében eleve nem kell számolni.

E megoldás egyik – ugyan leginkább csak elméleti – kockázata az, hogy a garázs szerződés nem várt meghiúsulása esetén előfordulhat, ha az eladó csak a lakását adja el, míg a vevő pedig csak lakást vesz garázs nélkül. Ez a kockázat azonban kisebb jogi flikk-flakkal jól kezelhető, illetve kizárható az adásvételi szerződésben.

Ha a garázs tekintetében az elővásárlásra jogosult él a jogával, az eladó számára nem jelent hátrányt, hiszen ugyanúgy hozzájut a lakás és a garázs együttes vételárához. A vevő kerülhet hátrányba azzal, hogy garázs nélkül fog lakást vásárolni. Itt a vevőnek kell eldöntenie, hogy a kockázat felvállalható-e számukra. Ezzel kapcsolatban csak halkan súgunk, hogy amióta nincs hatósági árszabás, az eladó szíve joga, hogy a lakás és a garázs vételárát hogyan bontja meg.

Elővásárlási jog ellenőrzése

A lakást érintő esetleges társasházi elővásárlási jog tényét még a végleges vételi ajánlat megtétele előtt az alapító okirat alapos átnyálazásával indokolt ellenőrizni. Az alapító okiratban létesített társasházi elővásárlási jog elvileg a társasház törzslapjára is bejegyeztethető, ilyen bejegyzéssel hosszú évek alatt mégis alig találkoztunk. Szóval a törzslap lekérése nem elégséges, habár az alapító okirat ellenőrzése mellett feltétlenül szükséges lépése az elővásárlási jog kérdésének tisztázása során.

A közös tulajdonú teremgarázs-beálló és tároló elővásárlási jogának ellenőrzés tiszta sor. A lekért tulajdoni lap egyértelműen tisztázza a tulajdonostársak körét.

Azt már mondanunk sem kell, hogy a fentiek elvégzését minden esetben indokolt szakemberre, ügyvédre bízni.

társasházi elővásárlási jog-3

Elővásárlási jog hátrányainak beárazása

Nagyobb lakásszámú társasház esetén komoly tortúra, illetve az áralku során is feltétlenül mérlegelendő többlet kockázat lehet a megvásárolandó lakást érintő elővásárlási jog. A vevőnek nem csak arra kell figyelemmel lenni, hogy rá mennyi többlet terhet, nagyobb várakozási időt, kockázatot ró ez a körülmény, hanem arra is, hogy a megvásárolt ingatlan továbbértékesítése esetén a leendő vevőnek ugyanúgy számolnia kell ezen hátrányos körülményekkel. Tehát az alapító okiratban elhelyezett elővásárlási jog nehezítheti az ingatlan eladását, csökkentheti az ingatlan értékét, különösen egy mostani keresleti piaccal ellentétes előjelű trendben lévő kínálati ingatlan piacon.

Kapcsolódó cikkek:

Kérdéseivel keressen minket bizalommal! +36303001354

Kapcsolat

Scroll Up