Az előleg az ingatlan adásvételi szerződés egyik legelemibb építőeleme. Az előleg átadásával kapcsolatos megfelelő stratégia kialakítása mind a vevő, mind az eladó szempontjából kulcsfontosságú kérdés. Cikkünkben ezzel kapcsolatban adunk praktikus tanácsokat olvasóinknak.
Találatok Ingatlan kategóriára – Page 2
Ha a Kedves Látogató „ingatlan ügyvéd” keresése az ügyvédi munkadíj praktikus szempontú megismerésére irányul, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva tekintheti meg.
Ügyvédként hallani az „ingatlan ügyvéd” kifejezést nagyon furcsán hangzik. A google keresési rendszere szerint viszont a felhasználók az „ingatlan ügyvéd” kifejezéssel keresnek rá leggyakrabban a lakossági ingatlanügyletekre specializálódott ingatlanjogászokra, ingatlanos ügyvédekre, ügyvédi irodákra.
A foglaló visszajár? Gyakori kérdése ügyfeleinknek az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban. A kérdés felmerül az adásvételi szerződés előkészítése során legalább olyan gyakran, mint amikor valami zavar támad a szerződés teljesítése során. Cikkünkben a legtipikusabb gyakorlati szituációkon keresztül vesszük nagyító alá kérdést.

Az ingatlan adásvételi szerződéshez vezető első lépés a vételi ajánlat megtétele. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 1. részében a vételi ajánlat misztikumáról igyekszünk lerántani a leplet, annak érdekében, hogy a vevők eggyel jobb pozícióból induljanak az optimális ingatlan kiválasztása felé vezető úton.
A bekebelezési eljárás az alábbi okok miatt égető téma:
Magyarországon az összes termőföld közel 50%-a nagyobb létszámú tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában van. A tulajdonostársak nagy száma alapjaiban akadályozza meg a termőföld hatékony hasznosítását. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére ugyan a hatályos Ptk. is kínál megoldási lehetőségeket, azonban ezek mindegyike annyira körülményes és költséges, hogy a gyakorlatban a közös tulajdon megszüntetésére praktikus értelemben nem alkalmas.
Régi adóssága a hazai jogalkotásnak olyan jogszabály kidolgozása, ami elősegíti a hatékony gazdálkodásra alkalmas, versenyképes birtoktestek létrehozását. Ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre.
Ezt az adósságát pótolta a törvényhozás a bekebelezési törvényként is emlegetett nagyon hosszú nevű 2020. évi LXXI. törvény megalkotásával, amely 2021. január 1. napjától alkalmazható. A bekebelezési törvény több, egyszerűbb módot is biztosít az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. A közös tulajdon megszüntethető az ingatlan megosztásával, az ingatlan kisajátításával, illetve az ingatlan egyik tulajdonostárs tulajdonába vétele, azaz bekebelezési eljárás útján is. Cikkünkben ez utóbbi, bekebelezési eljárással foglalkozunk részletesen, de röviden említést teszünk a két másik lehetőségről is.

Együttműködö partnerünk, az Írisz Office Zrt. nagyszerű cikkéből pontosan tájékozódhatunk, hogy a hogyan alakul ingatlan adásvételi szerződés során a foglaló számlázása, amennyiben az eladó nem természetes személy.

Jelen cikkünk tárgya specikfikusan a foglaló mértéke. A foglalóval korábban már több cikkünkben is foglalkoztunk:
- Amennyiben a kedves olvasó az ingatlan adásvételi szerződés foglalójáról átfogó képet szeretne kapni, úgy az ezzel kapcsolatos cikkünket erre a linkre kattintva érheti el.
- Ide kattintva pedig a foglaló előleghez való viszonyát vizsgáló cikkünk nyílik meg.
Az alábbiakban a foglaló mértékével kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül. A kérdés megválaszolása egyszerűbb, ha a foglaló alatt kizárólag a jogi értelembe vett foglalót vizsgáljuk. Összetettebb a feladat, ha a köznyelvben foglalóként felbukkanó korcs jogintézményeket is számba vesszük.

Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.
Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Cikkünkben kitérünk a vételi szándéknyilatkozatot érintő legfontosabb 2021. évben hatályba lépett jogszabályi változásokra is.
Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.