Személyiségi jog

Személyiségi jog

Ügyvédi Irodánk egyrészt közéleti személyiségek, közszereplők, másrészről pedig lapkiadók képviseletét látja el személyiségi jogi jogvitákban, perekben. Irodánk vállal továbbá eseti tanácsadást e jogterülettel kapcsolatban Ügyfeleink részéről felmerülő kérdések megválaszolására. A leggyakrabban jó hírnév megsértése, becsületsértés, magánszféra-, magántitok megsértése, képmással-, hangfelvétellel visszaélés tárgyában látjuk el ügyfeleink képviseletét.

Az alábbiakban összegyűjtjük azokat a legfontosabb fogalmakat, melyek a személyiségi jogokkal kapcsolatos igényérvényesítés során Ügyvédi Irodánk gyakorlatában a leggyakrabban felmerülnek.

Az új Ptk vezette be a sérelemdíj jogintézményét, ami a személyiségi jogában sértett személynek okozott, anyagiakban nem kifejezhető hátrányt hivatott kompenzálni. A sérelemdíj bevezetését megelőzően e funkciót a nemvagyoni kártérítés jogintézménye töltötte be. A két jogintézmény közötti legalapvetőbb jogdogmatikai különbség, hogy a sérelemdíj megítéléséhez elegendő csupán a személyiséget ért sérelem bizonyítása. A nemvagyoni kártérítési igény érvényesítéséhez többlet tényállási elemként a sérelmet szenvedett személynek az őt ért hátrány mibenlétét, mértékét is igazolnia kellett. Az sérelemdíj jogintézménye körül formálódó bírói gyakorlat – a közéleti szereplők számára sajnálatosan, a lapkiadók számára azonban szerencsésen – a mindennapi jogalkalmazásban nem domborítja ki ezt a különbséget a nemvagyoni kártérítés és a sérelemdíj között. A jogalkalmazó a személyiségi jogaiban sértett felperes részére további bizonyítás felajánlása hiányában pusztán csekélyebb összeget hajlandó sérelemdíj jogcímén megítélni, de Ügyvédi Irodánk tapasztalatai szerint jelentősebb összegű sérelemdíj érvényesítéséhez ugyanúgy részletes bizonyítást kell felajánlani a bíróság részére, mint a régi Ptk. hatálya alatt lefolytatott személyiségi jogi perek idején. A sérelemdíj nem váltotta be eddig a magasabb összegű kárpótlások megjelenéséhez fűzött reményeket sem. Évekkel az új jogintézmény bevezetése után is azonos nagyságrendben találhatóak a személyiségükben megsértett személyek részére megítélt sérelemdíjak, mint annak idején a nemvagyoni kártérítés esetén.

A sérelemdíj mellett a jogszabály további szankciókkal is védelmezi az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogból levezethető személyiségi jogokat. Itt kell megjegyezni, hogy ugyan a Ptk. tartalmaz egy listát, ahol néhány tipikus személyiségi jogot nevesít, azonban jogszabályi oltalmat nem csak ezen nevesített jogok élveznek, de az emberi személyiség valamennyi dimenziója. Hogy pontosan milyen jogok tartoznak ide, azt az általános polgári jogi rendelkezésekből dinamikusan alakítja ki a mindennapi társadalmi, gazdasági követelményeket, változásokat lekövetni igyekvő bírói gyakorlat. A személyiségi jog megsértésének sérelemdíjon kívüli további szankciói egyrészt bizonyos objektív jogkövetkezmények, melyek alkalmazásához pusztán a személyiségi jogsértés bizonyítottá válása elegendő. Ilyen szankciók például a jogsértés tényének megállapítása a bíróság részéről, a további jogsértéstől eltiltás, elégtétel adás a sérelmet szenvedett félnek, stb. Másrészt a jogalkotó lehetőséget adott arra is, hogy a jogsértő felróható magatartásának bizonyítottá válása esetén a másik fél a személyiségét ért sérelemmel összefüggésben keletkezett vagyoni kárait is érvényesítse a jogsértővel szemben. Ezen kárfelelősség felmerülése esetén a szerződésen kívül okozott károkra irányadó polgári jogi rendelkezések alkalmazásának van helye.

Kapcsolat

Személyiségi jog

Ügyvédi Irodánk egyrészt közéleti személyiségek, közszereplők, másrészről pedig lapkiadók képviseletét látja el személyiségi jogi jogvitákban, perekben. Irodánk vállal továbbá eseti tanácsadást e jogterülettel kapcsolatban Ügyfeleink részéről felmerülő kérdések megválaszolására. A leggyakrabban jó hírnév megsértése, becsületsértés, magánszféra-, magántitok megsértése, képmással-, hangfelvétellel visszaélés tárgyában látjuk el ügyfeleink képviseletét.

Az alábbiakban összegyűjtjük azokat a legfontosabb fogalmakat, melyek a személyiségi jogokkal kapcsolatos igényérvényesítés során Ügyvédi Irodánk gyakorlatában a leggyakrabban felmerülnek.

Az új Ptk vezette be a sérelemdíj jogintézményét, ami a személyiségi jogában sértett személynek okozott, anyagiakban nem kifejezhető hátrányt hivatott kompenzálni. A sérelemdíj bevezetését megelőzően e funkciót a nemvagyoni kártérítés jogintézménye töltötte be. A két jogintézmény közötti legalapvetőbb jogdogmatikai különbség, hogy a sérelemdíj megítéléséhez elegendő csupán a személyiséget ért sérelem bizonyítása. A nemvagyoni kártérítési igény érvényesítéséhez többlet tényállási elemként a sérelmet szenvedett személynek az őt ért hátrány mibenlétét, mértékét is igazolnia kellett. Az sérelemdíj jogintézménye körül formálódó bírói gyakorlat – a közéleti szereplők számára sajnálatosan, a lapkiadók számára azonban szerencsésen – a mindennapi jogalkalmazásban nem domborítja ki ezt a különbséget a nemvagyoni kártérítés és a sérelemdíj között. A jogalkalmazó a személyiségi jogaiban sértett felperes részére további bizonyítás felajánlása hiányában pusztán csekélyebb összeget hajlandó sérelemdíj jogcímén megítélni, de Ügyvédi Irodánk tapasztalatai szerint jelentősebb összegű sérelemdíj érvényesítéséhez ugyanúgy részletes bizonyítást kell felajánlani a bíróság részére, mint a régi Ptk. hatálya alatt lefolytatott személyiségi jogi perek idején. A sérelemdíj nem váltotta be eddig a magasabb összegű kárpótlások megjelenéséhez fűzött reményeket sem. Évekkel az új jogintézmény bevezetése után is azonos nagyságrendben találhatóak a személyiségükben megsértett személyek részére megítélt sérelemdíjak, mint annak idején a nemvagyoni kártérítés esetén.

A sérelemdíj mellett a jogszabály további szankciókkal is védelmezi az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogból levezethető személyiségi jogokat. Itt kell megjegyezni, hogy ugyan a Ptk. tartalmaz egy listát, ahol néhány tipikus személyiségi jogot nevesít, azonban jogszabályi oltalmat nem csak ezen nevesített jogok élveznek, de az emberi személyiség valamennyi dimenziója. Hogy pontosan milyen jogok tartoznak ide, azt az általános polgári jogi rendelkezésekből dinamikusan alakítja ki a mindennapi társadalmi, gazdasági követelményeket, változásokat lekövetni igyekvő bírói gyakorlat. A személyiségi jog megsértésének sérelemdíjon kívüli további szankciói egyrészt bizonyos objektív jogkövetkezmények, melyek alkalmazásához pusztán a személyiségi jogsértés bizonyítottá válása elegendő. Ilyen szankciók például a jogsértés tényének megállapítása a bíróság részéről, a további jogsértéstől eltiltás, elégtétel adás a sérelmet szenvedett félnek, stb. Másrészt a jogalkotó lehetőséget adott arra is, hogy a jogsértő felróható magatartásának bizonyítottá válása esetén a másik fél a személyiségét ért sérelemmel összefüggésben keletkezett vagyoni kárait is érvényesítse a jogsértővel szemben. Ezen kárfelelősség felmerülése esetén a szerződésen kívül okozott károkra irányadó polgári jogi rendelkezések alkalmazásának van helye.

Kapcsolat

Scroll Up