“Függőben tartás” és”tulajdonjog fenntartás”: Misztikus varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 15. része nem hagyja kétségek között hűséges olvasóit.
Ha a Kedves Látogatót az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.
Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 14. részének témája a sorozat névadó sztárja, a nagybetűs Ingatlan adásvételi szerződés. Lány a szomszédból, akiről mindenki azt hiszi, hogy jól ismeri, mégis újabb és újabb meglepetésekkel hozza zavarba az őt mindhiába kiismerni igyekvő kukkolóit.
A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 13. része nem hagyja kétségek között a kedves olvasót. A foglaló mértékével, visszakövetelésével, általános szabályaival itt foglalkoztunk részletesen.
Ha a Kedves Látogató “ingatlan ügyvéd” keresése az ügyvédi munkadíj praktikus szempontú megismerésére irányul, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva tekintheti meg.
Ügyvédként hallani az “ingatlan ügyvéd” kifejezést nagyon furcsán hangzik. A google keresési rendszere szerint viszont a felhasználók az „ingatlan ügyvéd” kifejezéssel keresnek rá leggyakrabban a lakossági ingatlanügyletekre specializálódott ingatlanjogászokra, ingatlanos ügyvédekre, ügyvédi irodákra.
Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 12. része jelentkezik.
Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. részében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról.
A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. részében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet.
Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Alapulhat jogszabályon, de létrehozható szerződéssel is. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.
Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi lakás vásárlása az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 7. részének témája. 
Bővebben→