A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. részében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról.
A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. részében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet.
Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Alapulhat jogszabályon, de létrehozható szerződéssel is. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.
Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi lakás vásárlása az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 7. részének témája. 
Bővebben→
A videó témája egy újabb orvosi műhiba per. Az orvosi ellátórendszer fájdalmas hiányosságai még szembeötlőbbek, ha az egy kisgyermek életébe kerül. Dr. Bacskó László ügyvéd a Jakupcsek Plusz műsorában jogi szakértőként szólt hozzá a kényes témához. Bővebben→
Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 6. részében megmondjuk a tutit azzal kapcsolatban, hogy készpénz vagy átutalás vezet az üdvösséghez az ingatlan vételárának megfizetése tekintetében? Persze nem feltételezzük, hogy ne lenne ma már mindenki tisztában azzal, hogy aki készpénzt használ az pokolra jut, de van néhány olyan speciális helyzet, amit mégis érdemes lehet átbeszélnünk.
Ha a Kedves Látogatót az ügyvédi munkadíj praktikus szempontból érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg. Az ingatlan adásvételi szerződés után felszámolt ügyvédi munkadíj számítási metodikája „ősi” hagyományokra nyúlik vissza és a laikus jogkereső közönség számára az egyik legközismertebb tétele a legendás ügyvédi jövedelmek forrásának. Már a rendszerváltás idején is szinte mindenki tudta, hogy az ügyvédek azért keresik rongyosra magukat, mert egy darab papírért elkérik az ingatlan értékének 1%-át.
A foglalónak az ingatlan adásvételi szerződésben betöltött szerepéről, jogi természetéről mindenkinek van valamilyen homályos elképzelése, azonban pont emiatt sok félreértés is övezi a jogintézményt. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 5. részében vegyük sorra az ingatlan adásvételi szerződés során átadott foglaló legfontosabb ismertető jegyeit, jogi jellemzőit.
Előző bejegyzésünk témája az ingatlan vételárának megfizetése volt. A kérdést a vevő nézőpontjából jártuk körül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 4. részében ismét az ingatlan vételárának megfizetése a fókuszpont, ezúttal azonban az eladói szempontokat helyezzük előtérbe.
Ingatlan adásvételi szerződés nyilvánvaló és sokszor fájdalmas kulcskérdése a szerződő felek számára az ingatlan vételárának összege és az ingatlan vételárának kiegyenlítése. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 3. részében ezt az eladó és vevő számára is kényes kérdést járjuk körül a vevő szemszögéből vizsgálva.
