A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 13. része nem hagyja kétségek között a kedves olvasót. A foglaló mértékével, visszakövetelésével, általános szabályaival itt foglalkoztunk részletesen.
Ha a Kedves Látogató “ingatlan ügyvéd” keresése az ügyvédi munkadíj praktikus szempontú megismerésére irányul, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva tekintheti meg.
Ügyvédként hallani az “ingatlan ügyvéd” kifejezést nagyon furcsán hangzik. A google keresési rendszere szerint viszont a felhasználók az „ingatlan ügyvéd” kifejezéssel keresnek rá leggyakrabban a lakossági ingatlanügyletekre specializálódott ingatlanjogászokra, ingatlanos ügyvédekre, ügyvédi irodákra.
Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 12. része jelentkezik.
Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. részében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról.
A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. részében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet.
Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Alapulhat jogszabályon, de létrehozható szerződéssel is. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.
Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi lakás vásárlása az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 7. részének témája. 
Bővebben→
A videó témája egy újabb orvosi műhiba per. Az orvosi ellátórendszer fájdalmas hiányosságai még szembeötlőbbek, ha az egy kisgyermek életébe kerül. Dr. Bacskó László ügyvéd a Jakupcsek Plusz műsorában jogi szakértőként szólt hozzá a kényes témához. Bővebben→
Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 6. részében megmondjuk a tutit azzal kapcsolatban, hogy készpénz vagy átutalás vezet az üdvösséghez az ingatlan vételárának megfizetése tekintetében? Persze nem feltételezzük, hogy ne lenne ma már mindenki tisztában azzal, hogy aki készpénzt használ az pokolra jut, de van néhány olyan speciális helyzet, amit mégis érdemes lehet átbeszélnünk.
