A bekebelezési eljárás az alábbi okok miatt égető téma:

Magyarországon az összes termőföld közel 50%-a nagyobb létszámú tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában van. A tulajdonostársak nagy száma alapjaiban akadályozza meg a termőföld hatékony hasznosítását. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére ugyan a hatályos Ptk. is kínál megoldási lehetőségeket, azonban ezek mindegyike annyira körülményes és költséges, hogy a gyakorlatban a közös tulajdon megszüntetésére praktikus értelemben nem alkalmas.

Régi adóssága a hazai jogalkotásnak olyan jogszabály kidolgozása, ami elősegíti a hatékony gazdálkodásra alkalmas, versenyképes birtoktestek létrehozását. Ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre.

Ezt az adósságát pótolta a törvényhozás a bekebelezési törvényként is emlegetett nagyon hosszú nevű 2020. évi LXXI. törvény megalkotásával, amely 2021. január 1. napjától alkalmazható. A bekebelezési törvény több, egyszerűbb módot is biztosít az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. A közös tulajdon megszüntethető az ingatlan megosztásával, az ingatlan kisajátításával, illetve az ingatlan egyik tulajdonostárs tulajdonába vétele, azaz bekebelezési eljárás útján is. Cikkünkben ez utóbbi, bekebelezési eljárással foglalkozunk részletesen, de röviden említést teszünk a két másik lehetőségről is.

Bővebben→

Jelen cikkünk tárgya specikfikusan a foglaló mértéke. A foglalóval korábban már több cikkünkben is foglalkoztunk:

• Amennyiben a kedves olvasó az ingatlan adásvételi szerződés foglalójáról átfogó képet szeretne kapni, úgy az ezzel kapcsolatos cikkünket erre a linkre kattintva érheti el.
• Ide kattintva pedig a foglaló előleghez való viszonyát vizsgáló cikkünk nyílik meg.

Az alábbiakban a foglaló mértékével kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül. A kérdés megválaszolása egyszerűbb, ha a foglaló alatt kizárólag a jogi értelembe vett foglalót vizsgáljuk. Összetettebb a feladat, ha a köznyelvben foglalóként felbukkanó korcs jogintézményeket is számba vesszük.

Bővebben→

Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.

Bővebben→

Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Cikkünkben kitérünk a vételi szándéknyilatkozatot érintő legfontosabb 2021. évben hatályba lépett jogszabályi változásokra is.

Bővebben→

A foglaló ingatlan adásvételi szerződésben betöltött szerepéről, jogi természetéről  mindenkinek van valamilyen homályos elképzelése, azonban pont emiatt sok félreértés is övezi a jogintézményt. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 5. részében vegyük sorra a legfontosabb ismertető jegyeket, jogi jellemzőket.

Bővebben→

Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.

Bővebben→

Előző bejegyzésünk témája az ingatlan vételárának megfizetése volt. A kérdést a vevő nézőpontjából jártuk körül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 4. részében ismét az ingatlan vételárának megfizetése a fókuszpont, ezúttal azonban az eladói szempontokat helyezzük előtérbe.

Bővebben→

“Függőben tartás” és”tulajdonjog fenntartással történt eladás”: Misztikus varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 15. része nem hagyja kétségek között hűséges olvasóit.

Bővebben→

Ha a Kedves Látogatót az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.

Az ingatlan adásvételi szerződést egy 1500 szavas cikk keretei között bemutatni nem lehetséges, de még a hozzá kapcsolódó legfontosabb címszavak felsorolása is reménytelen próbálkozás lenne. Írásunkban nem vállalkozunk többre, mint felvillantani az ingatlan adásvételi szerződés témakörébe tartozó néhány olyan témát, ami az általános érdeklődés középpontjában áll.

Bővebben→