Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Cikkünkben kitérünk a vételi szándéknyilatkozatot érintő legfontosabb 2021. évben hatályba lépett jogszabályi változásokra is.
A foglaló ingatlan adásvételi szerződésben betöltött szerepéről, jogi természetéről mindenkinek van valamilyen homályos elképzelése, azonban pont emiatt sok félreértés is övezi a jogintézményt. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 5. részében vegyük sorra a legfontosabb ismertető jegyeket, jogi jellemzőket.
Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.
A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2021-es naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Igyekszünk minden kérdést megválaszolni.
Előző bejegyzésünk témája az ingatlan vételárának megfizetése volt. A kérdést a vevő nézőpontjából jártuk körül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 4. részében ismét az ingatlan vételárának megfizetése a fókuszpont, ezúttal azonban az eladói szempontokat helyezzük előtérbe.
“Függőben tartás” és”tulajdonjog fenntartás”: Misztikus varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 15. része nem hagyja kétségek között hűséges olvasóit.
Ha a Kedves Látogatót az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.
Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 14. részének témája a sorozat névadó sztárja, a nagybetűs Ingatlan adásvételi szerződés. Lány a szomszédból, akiről mindenki azt hiszi, hogy jól ismeri, mégis újabb és újabb meglepetésekkel hozza zavarba az őt mindhiába kiismerni igyekvő kukkolóit.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. részében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról.
A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. részében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet.
Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi lakás vásárlása az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 7. részének témája. 
Bővebben→
