Együttműködö partnerünk, az Írisz Office Zrt. nagyszerű cikkéből pontosan tájékozódhatunk, hogy a hogyan alakul ingatlan adásvételi szerződés során a foglaló számlázása, amennyiben az eladó nem természetes személy.
Találatok Ingatlan kategóriára
Jelen cikkünk tárgya specikfikusan a foglaló mértéke. A foglalóval korábban már több cikkünkben is foglalkoztunk:
- Amennyiben a kedves olvasó az ingatlan adásvételi szerződés foglalójáról átfogó képet szeretne kapni, úgy az ezzel kapcsolatos cikkünket erre a linkre kattintva érheti el.
- Ide kattintva pedig a foglaló előleghez való viszonyát vizsgáló cikkünk nyílik meg.
Az alábbiakban a foglaló mértékével kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül. A kérdés megválaszolása egyszerűbb, ha a foglaló alatt kizárólag a jogi értelembe vett foglalót vizsgáljuk. Összetettebb a feladat, ha a köznyelvben foglalóként felbukkanó korcs jogintézményeket is számba vesszük.
Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Az ingatlan adásvételi szerződéseket érintő legtipikusabb megjelenési formáit tekintjük át az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 8. részében. Alapulhat jogszabályon, de létrehozható szerződéssel is. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel.
Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 12. része jelentkezik, ahol kitérünk a vételi szándéknyilatkozatot érintő legfontosabb 2021. évben hatályba lépett jogszabályi változásokra is.
A foglaló ingatlan adásvételi szerződésben betöltött szerepéről, jogi természetéről mindenkinek van valamilyen homályos elképzelése, azonban pont emiatt sok félreértés is övezi a jogintézményt. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 5. részében vegyük sorra az ingatlan adásvételi szerződés során átadott foglaló legfontosabb ismertető jegyeit, jogi jellemzőit.
Az előszerződés koncepciója egyszerű, mint a faék: A felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Cikkünk itt véget is érhetne, ha ez a faék ne lenne tárgya megannyi fejfájásnak az ingatlan adásvételi szerződések előkészítése során. Ez itt az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 11. része.
A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2021-es naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 13. része nem hagyja kétségek között a kedves olvasót. A foglaló mértékével, visszakövetelésével, általános szabályaival itt foglalkoztunk részletesen.
Előző bejegyzésünk témája az ingatlan vételárának megfizetése volt. A kérdést a vevő nézőpontjából jártuk körül. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 4. részében ismét az ingatlan vételárának megfizetése a fókuszpont, ezúttal azonban az eladói szempontokat helyezzük előtérbe.
“Függőben tartás” és”tulajdonjog fenntartás”: Misztikus varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 15. része nem hagyja kétségek között hűséges olvasóit.
Ha a Kedves Látogatót az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.
Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 14. részének témája a sorozat névadó sztárja, a nagybetűs Ingatlan adásvételi szerződés. Lány a szomszédból, akiről mindenki azt hiszi, hogy jól ismeri, mégis újabb és újabb meglepetésekkel hozza zavarba az őt mindhiába kiismerni igyekvő kukkolóit.
